
Fotó: Szucher Ervin
Fényképkiállítással ünnepelte meg ötvenedik születésnapját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke, Ábrám Zoltán.
2013. december 11., 19:242013. december 11., 19:24
Az orvos és egyetemi tanár régi szerelméhez, a fotográfiához tért vissza, melynek leginkább egyetemista éveiben hódolt. Akkoriban, amikor, saját bevallása szerint azért ragadott fényképezőgépet, hogy bebizonyítsa a kiszemelt női személynek, hogy ő is képes legalább olyan szép művészfotókat készíteni, mint annak az udvarlója.
Ábrám dupla sikert aratott: mind a párválasztásban, mind a fotográfiában legyőzte riválisát. Azon túl, hogy megszerezte a szeretett asszonyka kezét, bő negyed évszázaddal ezelőtt számos csoportos kiállításon vett részt, a ’89-es fordulat után pedig egyéni tárlatokon is megvillantotta tehetségét. A mostani, jubileumi kiállítás viszonylag hosszas szünet után született meg.
A fotóművészettel kacérkodó egyetemi oktató továbbá elmondta, hogy a kerek évforduló közeledtével szeretett volna valamit a család, illetve a közösség számára nyújtani. Előbb egy könyv megírásában gondolkodott előbb, majd beugrott a fotókiállítás ötlete, ahol nemcsak az általa látogatott tájak, városok, események felvételeit, de a család különböző pillanatait is bemutatta.
A szociofotótól a sportfotóig négy témakör szerint csoportosítva több mint negyven kép került a Bod Péter Tanulmányi Központ falaira. Az egyik mintha sehova sem tartozna, annyira különálló. Akár hétköznapi emlékképnek is nevezhető az a fotó, amelyen az egyetemalapító John Harvard szobra áll.
„Mert ki is volt és mit is csinált az életben ez a mindössze 35 esztendősen távozó Harvard? Mondhatnánk, hogy semmit. Pénzéből egyetemet létesített, ez volt élete főműve: adományozott” – mondta el Ábrám Zoltán, hozzátéve, hogy a vegyes fotótémákra épülő válogatás az ő esetében is Isten iránti hálájából, közössége és családja iránti szeretetéből fakadt. Képeiről Both Gyula, a helyi Marx József Fotóklub elnöke úgy fogalmazott, hogy „ha nem látjuk meg az emberben s a világban azt is, ami láthatatlan, akkor azt sem értjük meg belőle, ami látható”.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!