
Fotó: Szucher Ervin
Fényképkiállítással ünnepelte meg ötvenedik születésnapját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke, Ábrám Zoltán.
2013. december 11., 19:242013. december 11., 19:24
Az orvos és egyetemi tanár régi szerelméhez, a fotográfiához tért vissza, melynek leginkább egyetemista éveiben hódolt. Akkoriban, amikor, saját bevallása szerint azért ragadott fényképezőgépet, hogy bebizonyítsa a kiszemelt női személynek, hogy ő is képes legalább olyan szép művészfotókat készíteni, mint annak az udvarlója.
Ábrám dupla sikert aratott: mind a párválasztásban, mind a fotográfiában legyőzte riválisát. Azon túl, hogy megszerezte a szeretett asszonyka kezét, bő negyed évszázaddal ezelőtt számos csoportos kiállításon vett részt, a ’89-es fordulat után pedig egyéni tárlatokon is megvillantotta tehetségét. A mostani, jubileumi kiállítás viszonylag hosszas szünet után született meg.
A fotóművészettel kacérkodó egyetemi oktató továbbá elmondta, hogy a kerek évforduló közeledtével szeretett volna valamit a család, illetve a közösség számára nyújtani. Előbb egy könyv megírásában gondolkodott előbb, majd beugrott a fotókiállítás ötlete, ahol nemcsak az általa látogatott tájak, városok, események felvételeit, de a család különböző pillanatait is bemutatta.
A szociofotótól a sportfotóig négy témakör szerint csoportosítva több mint negyven kép került a Bod Péter Tanulmányi Központ falaira. Az egyik mintha sehova sem tartozna, annyira különálló. Akár hétköznapi emlékképnek is nevezhető az a fotó, amelyen az egyetemalapító John Harvard szobra áll.
„Mert ki is volt és mit is csinált az életben ez a mindössze 35 esztendősen távozó Harvard? Mondhatnánk, hogy semmit. Pénzéből egyetemet létesített, ez volt élete főműve: adományozott” – mondta el Ábrám Zoltán, hozzátéve, hogy a vegyes fotótémákra épülő válogatás az ő esetében is Isten iránti hálájából, közössége és családja iránti szeretetéből fakadt. Képeiről Both Gyula, a helyi Marx József Fotóklub elnöke úgy fogalmazott, hogy „ha nem látjuk meg az emberben s a világban azt is, ami láthatatlan, akkor azt sem értjük meg belőle, ami látható”.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!