Fotó: Szucher Ervin
Fényképkiállítással ünnepelte meg ötvenedik születésnapját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke, Ábrám Zoltán.
2013. december 11., 19:242013. december 11., 19:24
Az orvos és egyetemi tanár régi szerelméhez, a fotográfiához tért vissza, melynek leginkább egyetemista éveiben hódolt. Akkoriban, amikor, saját bevallása szerint azért ragadott fényképezőgépet, hogy bebizonyítsa a kiszemelt női személynek, hogy ő is képes legalább olyan szép művészfotókat készíteni, mint annak az udvarlója.
Ábrám dupla sikert aratott: mind a párválasztásban, mind a fotográfiában legyőzte riválisát. Azon túl, hogy megszerezte a szeretett asszonyka kezét, bő negyed évszázaddal ezelőtt számos csoportos kiállításon vett részt, a ’89-es fordulat után pedig egyéni tárlatokon is megvillantotta tehetségét. A mostani, jubileumi kiállítás viszonylag hosszas szünet után született meg.
A fotóművészettel kacérkodó egyetemi oktató továbbá elmondta, hogy a kerek évforduló közeledtével szeretett volna valamit a család, illetve a közösség számára nyújtani. Előbb egy könyv megírásában gondolkodott előbb, majd beugrott a fotókiállítás ötlete, ahol nemcsak az általa látogatott tájak, városok, események felvételeit, de a család különböző pillanatait is bemutatta.
A szociofotótól a sportfotóig négy témakör szerint csoportosítva több mint negyven kép került a Bod Péter Tanulmányi Központ falaira. Az egyik mintha sehova sem tartozna, annyira különálló. Akár hétköznapi emlékképnek is nevezhető az a fotó, amelyen az egyetemalapító John Harvard szobra áll.
„Mert ki is volt és mit is csinált az életben ez a mindössze 35 esztendősen távozó Harvard? Mondhatnánk, hogy semmit. Pénzéből egyetemet létesített, ez volt élete főműve: adományozott” – mondta el Ábrám Zoltán, hozzátéve, hogy a vegyes fotótémákra épülő válogatás az ő esetében is Isten iránti hálájából, közössége és családja iránti szeretetéből fakadt. Képeiről Both Gyula, a helyi Marx József Fotóklub elnöke úgy fogalmazott, hogy „ha nem látjuk meg az emberben s a világban azt is, ami láthatatlan, akkor azt sem értjük meg belőle, ami látható”.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!