A tárlat anyaga a második világháború végétől kezdve egészen az 1964-es tokiói olimpiáig mutatja be a korabeli tradicionális Japánt, amely ebben a formában ma már nem létezik – jellemezte Hideiro Hoszaka, a bukaresti japán nagykövetség tanácsadója a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megnyílt fotókiállítást.
2014. január 26., 15:412014. január 26., 15:41
Mint részletezte: a Háború utáni Japán metamorfózisai című tárlat kertében több mint 100 fénykép mutatja be, hogyan fejlődött Japán az 50-es, 60-as években. „Ebben az időszakban Japán bizonyította, hogy békeszerető nép\" – magyarázta a tanácsadó, aki kifejtette, az 1964-es nyári olimipiai játékok megrendezése esélyt adott Japánnak, hogy újra csatlakozzon a nemzetközi közösséghez.
Kiemelte: a tokói olimpia rendkívül fontos szerepet játszott Japán jelenkori életében, hiszen a sport ünnepének megszervezése együtt járt az ország teljes infrastruktúrájának korszerűsítésével. Ráadásul az elektronikai ipart is fellendítették a játékok, ugyanis az olimpia miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a színestévék iránt. Hozzáfűzte, az olimpia évében ő maga 10 éves volt, az akkori Japán még tradicionális, a hagyományit őrző ország – azóta azonban a szigetország teljesen modernizálódott és átalakult.
Hideiro Hoszaka ugyanakkor elmondta: a kiállításon látható fényképek készítői abban az időben 20-40 évesek voltak. A kort dokumentáló felvételek közt több porté is található – ezek jól ábrázolják a pacifista gondolkodást, amely a második világháború utáni Japánt jellemezte. Ebben az időszakban került sor többek közt az amerikai–japán biztonsági szerződés aláírására, amely tüntetések sorozatát váltotta ki az egyezség ellenzőiből. „A portrékon Japán történelmének rendkívül nehéz korszakában élő emberek láthatóak, azonban az 1945-64 közti időszakot jellemző szegénység ellenére ezek az emberek boldogabbnak tűnnek, mint a mai japánok\" – zárta gondoltait Hideiro Hoszaka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!