A tárlat anyaga a második világháború végétől kezdve egészen az 1964-es tokiói olimpiáig mutatja be a korabeli tradicionális Japánt, amely ebben a formában ma már nem létezik – jellemezte Hideiro Hoszaka, a bukaresti japán nagykövetség tanácsadója a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megnyílt fotókiállítást.
2014. január 26., 15:412014. január 26., 15:41
Mint részletezte: a Háború utáni Japán metamorfózisai című tárlat kertében több mint 100 fénykép mutatja be, hogyan fejlődött Japán az 50-es, 60-as években. „Ebben az időszakban Japán bizonyította, hogy békeszerető nép\" – magyarázta a tanácsadó, aki kifejtette, az 1964-es nyári olimipiai játékok megrendezése esélyt adott Japánnak, hogy újra csatlakozzon a nemzetközi közösséghez.
Kiemelte: a tokói olimpia rendkívül fontos szerepet játszott Japán jelenkori életében, hiszen a sport ünnepének megszervezése együtt járt az ország teljes infrastruktúrájának korszerűsítésével. Ráadásul az elektronikai ipart is fellendítették a játékok, ugyanis az olimpia miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a színestévék iránt. Hozzáfűzte, az olimpia évében ő maga 10 éves volt, az akkori Japán még tradicionális, a hagyományit őrző ország – azóta azonban a szigetország teljesen modernizálódott és átalakult.
Hideiro Hoszaka ugyanakkor elmondta: a kiállításon látható fényképek készítői abban az időben 20-40 évesek voltak. A kort dokumentáló felvételek közt több porté is található – ezek jól ábrázolják a pacifista gondolkodást, amely a második világháború utáni Japánt jellemezte. Ebben az időszakban került sor többek közt az amerikai–japán biztonsági szerződés aláírására, amely tüntetések sorozatát váltotta ki az egyezség ellenzőiből. „A portrékon Japán történelmének rendkívül nehéz korszakában élő emberek láthatóak, azonban az 1945-64 közti időszakot jellemző szegénység ellenére ezek az emberek boldogabbnak tűnnek, mint a mai japánok\" – zárta gondoltait Hideiro Hoszaka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!