
A tárlat anyaga a második világháború végétől kezdve egészen az 1964-es tokiói olimpiáig mutatja be a korabeli tradicionális Japánt, amely ebben a formában ma már nem létezik – jellemezte Hideiro Hoszaka, a bukaresti japán nagykövetség tanácsadója a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megnyílt fotókiállítást.
2014. január 26., 15:412014. január 26., 15:41
Mint részletezte: a Háború utáni Japán metamorfózisai című tárlat kertében több mint 100 fénykép mutatja be, hogyan fejlődött Japán az 50-es, 60-as években. „Ebben az időszakban Japán bizonyította, hogy békeszerető nép\" – magyarázta a tanácsadó, aki kifejtette, az 1964-es nyári olimipiai játékok megrendezése esélyt adott Japánnak, hogy újra csatlakozzon a nemzetközi közösséghez.
Kiemelte: a tokói olimpia rendkívül fontos szerepet játszott Japán jelenkori életében, hiszen a sport ünnepének megszervezése együtt járt az ország teljes infrastruktúrájának korszerűsítésével. Ráadásul az elektronikai ipart is fellendítették a játékok, ugyanis az olimpia miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a színestévék iránt. Hozzáfűzte, az olimpia évében ő maga 10 éves volt, az akkori Japán még tradicionális, a hagyományit őrző ország – azóta azonban a szigetország teljesen modernizálódott és átalakult.
Hideiro Hoszaka ugyanakkor elmondta: a kiállításon látható fényképek készítői abban az időben 20-40 évesek voltak. A kort dokumentáló felvételek közt több porté is található – ezek jól ábrázolják a pacifista gondolkodást, amely a második világháború utáni Japánt jellemezte. Ebben az időszakban került sor többek közt az amerikai–japán biztonsági szerződés aláírására, amely tüntetések sorozatát váltotta ki az egyezség ellenzőiből. „A portrékon Japán történelmének rendkívül nehéz korszakában élő emberek láthatóak, azonban az 1945-64 közti időszakot jellemző szegénység ellenére ezek az emberek boldogabbnak tűnnek, mint a mai japánok\" – zárta gondoltait Hideiro Hoszaka.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!