A tárlat anyaga a második világháború végétől kezdve egészen az 1964-es tokiói olimpiáig mutatja be a korabeli tradicionális Japánt, amely ebben a formában ma már nem létezik – jellemezte Hideiro Hoszaka, a bukaresti japán nagykövetség tanácsadója a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megnyílt fotókiállítást.
2014. január 26., 15:412014. január 26., 15:41
Mint részletezte: a Háború utáni Japán metamorfózisai című tárlat kertében több mint 100 fénykép mutatja be, hogyan fejlődött Japán az 50-es, 60-as években. „Ebben az időszakban Japán bizonyította, hogy békeszerető nép\" – magyarázta a tanácsadó, aki kifejtette, az 1964-es nyári olimipiai játékok megrendezése esélyt adott Japánnak, hogy újra csatlakozzon a nemzetközi közösséghez.
Kiemelte: a tokói olimpia rendkívül fontos szerepet játszott Japán jelenkori életében, hiszen a sport ünnepének megszervezése együtt járt az ország teljes infrastruktúrájának korszerűsítésével. Ráadásul az elektronikai ipart is fellendítették a játékok, ugyanis az olimpia miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a színestévék iránt. Hozzáfűzte, az olimpia évében ő maga 10 éves volt, az akkori Japán még tradicionális, a hagyományit őrző ország – azóta azonban a szigetország teljesen modernizálódott és átalakult.
Hideiro Hoszaka ugyanakkor elmondta: a kiállításon látható fényképek készítői abban az időben 20-40 évesek voltak. A kort dokumentáló felvételek közt több porté is található – ezek jól ábrázolják a pacifista gondolkodást, amely a második világháború utáni Japánt jellemezte. Ebben az időszakban került sor többek közt az amerikai–japán biztonsági szerződés aláírására, amely tüntetések sorozatát váltotta ki az egyezség ellenzőiből. „A portrékon Japán történelmének rendkívül nehéz korszakában élő emberek láthatóak, azonban az 1945-64 közti időszakot jellemző szegénység ellenére ezek az emberek boldogabbnak tűnnek, mint a mai japánok\" – zárta gondoltait Hideiro Hoszaka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!