Fotómúzeum a várban: Váradnak adományozta gyűjteményeit Tóth István

Igaz, egyelőre még csak állandó tárlatként hirdetik a vár és a városi múzeum történeti szekciójában kialakított létesítményt, mivel a múzeummá válás hosszú és bürokratikus folyamat, várhatóan legalább négy évet felölel. „Amit én megálmodtam, többszörösen beteljesedett” – fogalmazott a Krónika megkeresésére az alapító.

Minden, ami a fotográfiával kapcsolatos

A fotómúzeum hét teremből áll. Az első Mezey Lajos nevét viseli, aki Nagyvárad első fotográfusa volt, 1820–1880 között élt és alkotott. Festőművészként kezdte pályafutását, majd fényképészként is tevékenykedett. A termet korhű bútorzat díszíti. Itt több mint negyven eredeti fénykép látható, amelyet a művész dédunokája, Mezey András budapesti ügyvéd adományozott a múzeumnak öt évre, de nem kizárt, hogy örökre megtarthatják. Ugyanebben a teremben Nagyvárad első női fotográfusának, Gyenge Rozáliának is elkülönítettek egy részt.

A további termekben fényképezőgépeket mutatnak be a legrégebbiektől a korszerűbb technikai vívmányokig, majd kellékeket, szakkönyveket és fényképészettel kapcsolatos folyóiratokat is láthatnak az érdeklődők. Fotóművészeti mappák, üveg­lemezek, síkfilmek, illetve rollfilmek, fényképpapírok, de előhívóvegyszerek és sok más kellék is található a múzeum kiállításában. Ezek nagyrészt egy szolnoki fotográfus, Gavaldig Zoltán adományai, de a budapesti Kajtár Tibor és Mészáros Ödön fotográfusoktól is származnak kiállított tárgyak.

Fényképstúdió is található a múzeumban, amelyben egy harmonikás fényképezőgép mellett esernyőkből átalakított korabeli világítóműszerek láthatók, a túloldalon pedig száraz növényzetből álló háttér. Egy további teremben szárítógépeket, illetve diafilmek és diapozitívek vetítésére használt gépeket tekinthetnek meg a múzeum látogatói. Ugyanakkor több mint tizenhat különböző típusú nagyítógép is a kiállítás része, és berendeztek egy amatőr laboratóriumot is, amely fényképek előhívását mutatja be.

A folyosón a fotográfia fejlődéséről szóló fényképkiállítás található, amely az utóbbi negyven év alatt készült munkákból áll. Két időszakos kiállítótermet is tartalmaz a múzeum, amelyeket Tóth István több mint százdarabos retrospektív kiállításával nyitottak meg. Ebben a fotósorozatban 1968-tól a közelmúltig készített felvételek láthatók.

Kortárs képeket gyűjtenek

A múzeum mellett szintén a várban alapítottak egy kortárs nemzetközi fotóművészeti gyűjteményt. A sorozat jelenleg ötven képből áll. „A továbbiakban az én feladatom megkeresni híres fotóművészeket, hogy adományozzanak” – mondta Tóth István. Mint részletezte, a fényképeket mappákba helyezik, amelyek bekerülnek a múzeum könyvtárába. „Kevés az a város, ahol kortárs fotókat fogadnak el. Ezért korrigálnánk ezt a tényt” – szögezte le.

Szerencsés volt, most ő is segít

Tóth István lapunknak arról is beszámolt, hogy felajánlotta a város könyvtárának a fényképészettel kapcsolatos szakkönyveit, amelyeket szintén negyven évig gyűjtött, a világ minden részéről vásárolta, vagy kapta őket. Ezeket az olvasóteremben lehet olvasni, fénymásolni, csak elvinni nem, hiszen egy Romániában egyedülálló kollekcióról van szó. A kötetek egyébként külön standot kapnak a könyvtárban, ami szintén a Tóth István nevét viseli.

„Életalapelvem a segítségadás, úgy érzem, hogy sok mindenben segített az élet, és szerencsés voltam. Ez volt az alapja annak, hogy a közösség javára adtam át a gyűjteményemet. Ezek a tárgyak napról napra tűnnek el a köztudatból és a közhasználatból is, most végre találtunk egy helyet, ahol kiállíthattuk őket. Ebben leginkább az motivált, hogy mindennap látni fogják az érdeklődők, új generáció kaphat pontos információt a fényképészet történetéről” – fogalmazott a fotóművész.