
Az Árkádia színei című festészeti tárlat
Fotó: Boda L. Gergely
Erdélyben és a Partiumban is megtartották a hétvégén a Múzeumok éjszakáját, amelynek keretében számos kulturális rendezvény, kiállítás, előadás várta a közönséget.
Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon is gazdag felhozatallal várták a kulturális intézmények a közönséget a hétvégén a Múzeumok éjszakáján.
Négynapos programsorozatot szerveztek Marosvásárhelyen, ahol éjjel 2 óráig is nyitva tartottak kiállítások, múzeumok. A vásárhelyiek ki is használták a lehetőséget, rengetegen járták az utcákat, egyik múzeumból ki, a másikba be, kiállításokat néztek meg, ellátogattak a Városháza tornyába.
A képtár, a néprajzi múzeum, vármúzeum, a Teleki Téka, az unitárius templom, a Bernády-ház, a Maros Művészegyüttes, a K’Arte kiállítótér, a kortárs képzőművészeti galéria, a természettudományi múzeum állandó és ideigelenes tárlatai, a koncertek számos érdeklődőt vonzottak.
A 6, illetve 3 lejes karszalag, amivel valamennyi látnivalót meg lehetett nézni, vonzónak bizonyult, de még a 6 lejes felár sem volt sok, ahhoz, hogy a csütörtök este megnyílt, augusztus végéig látogatható, Árkádia színei című festészeti tárlatot megtekintsék a marosvásárhelyiek, illetve az erre az alkalomra ide látogatók.
A Kultúrpalota harmadik emeletén, a művészeti galériában, ahol, ugyancsak Bernádynak köszönhetően a magyar klasszikus festőművészek gyűjteménye látható, egy-egy festmény előtt puzzle is volt. A földre helyezett párnákon ülve meg lehetett próbálni kirakni egy-egy Munkácsy Mihály-, Szinyei-Merse Pál-, Wágner Sándor-festmény mását.
Fotó: Boda L. Gergely
A természettudományi múzeum kis- és nagyállatait, madarait, lepkéit és bogarait is megtekinthették a felnőttek és gyerekek egyaránt – ez a gyűjtemény is újdonságot jelentett sok látogató számára. Ahogy az egyik édesapa, Nagy Balázs elmondta,
Igazi kultúrtörténeti csemege is várta a látogatókat: a babakiállítás a francia divat történetét elevenítette fel. Kezdve az 5–6. századtól egészen a 19. századig sok érdekesség volt látható arról, hogy hogyan alakult, változott a viselet egy-egy király, illetve a külföldről Franciaországba kerülő udvarhölgyek hatására.
A Teleki–Bolyai-könyvtár az állandó tárlatai mellett a Piranesi metszetkiállítást, illetve a Femina Semper – Női szerepek című ideiglenes tárlatát kínálta az érdeklődőknek. Gianbattista Piranesi (1720–1778) a 18. századi Itália egyik legjelentősebb rézmetsző mestere és rajzművésze volt. Gazdag hagyatékában számos metszet mutatja be az antik Róma nagyságát, Pompeji romjait, korának épületeit, képi világának monumentalitása, illúziókeltési technikája egyedülálló. A kiállítás mellett a könyvtár munkatársai a Piranesi művészetéről szóló kisfilmmel is kedveskedtek a nézőknek.
amely a könyvtárban fellelhető könyvek közül válogat, szemléltetve a történelem során a családban, társadalomban, oktatásban bekövetkezett változásokat a női szerepeket illetően, példaként felmutatva olyan asszonyokat, akik beírták magukat a társadalomtörténetbe.
Kolozsváron is számos múzeum és kulturális intézmény fogadta a látogatókat a hétvégén, első ízben csatlakozott a Szépművészeti Múzeum a világ nagy kulturális intézményeinek hagyományához, hogy tíz személy a galériákban töltheti az éjszakát, miután a kiállítást maga a művész mutatja be. Idén így a múzeumban éjszakázhatott, hálózsákban, a festmények társaságában alhatott tíz szerencsés látogató.
A szombatról vasárnapra virradóra megtartott Múzeumok éjszakája megmutatta, mennyire hiányzott Nagyváradnak a Körösvidéki Múzeum: az emberek valósággal megostromolták az egykori hadapródiskola épületét, ami alig két nappal korábban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Amint arról beszámoltunk, egyelőre még csak ideiglenes a nyitás, a múzeum kialakítása még javában zajlik, végleges formáját pedig várhatóan csak jövőre nyeri el.
Fotó: Balogh Levente
Kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt érdeklődve lépték át a kaput, hogy bejuthassanak a gyönyörű díszkivilágítással is kiemelt, impozáns épületbe, ami kívülről immár teljesen megújulva várja a látogatókat.
A betérőket a váradi művészek alkotásaiból összeállított képzőművészeti tárlat, a chișinăui nemzeti múzeum szőnyegeiből összeállított kiállítás, valamint a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében áthozott válogatás várta,
Fotó: Balogh Levente
Érdekesség különben, hogy a Múzeumok éjszakáján a közgyűjtemény korábbi székhelyébe, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott püspöki palotába is be lehetett térni, a két helyszín között pedig félóránként ingyenes buszjáratot is működtetett a nagyváradi helyi közlekedési vállalat. Ezzel a busszal ugyanakkor a többi múzeumba is el lehetett jutni, összesen tizennégy helyszín – köztük az Ady Endre-emlékmúzeum, a Darvas–La Roche-ház, a városháza tornya vagy a Cion neológ zsinagóga – várta hajnalig az érdeklődőket.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!