Fotó: Krónika
2007. szeptember 28., 00:002007. szeptember 28., 00:00
A beszélgetést irányító Mihaela Michailov és Iulia Popovici színikritikus előbb a két alkotó művészetének hasonló jegyeit kereste, azonban inkább a különbözőségek rajzolódtak ki. Mindkettőjükre az útkeresés, a formabontás jellemző, ám míg Schilling állandó társulattal dolgozik együtt, addig Afrim vendégrendezőként állítja színpadra az ország színházaiban produkcióit. A magyar rendező, a Krétakör Színház alapítója számára ideális alkotói környezetet nyújt a társulat, amelynek tagjaival félszavakból is megértik egymást. Egy-egy produkció nem is a bemutatóra készül el, hiszen a későbbiekben sokat változik. A rendező számára az előadás tulajdonképpen próbát jelent, minden alkalommal kielemzik a tapasztaltakat. Radu Afrim szerint Schilling irigylésre méltó helyzetben van, hiszen az egyes színházaknál létrehozott és a bemutató után „magára maradó” produkció óhatatlanul „lebomlik”. Néha előfordul, hogy megpróbál egy-egy előadást felfrissíteni, de nála ez általában teljes átalakítást jelent – holott az új forma, néhány hónap múlva, szintén pusztulásra ítéltetett. A meglehetősen keserű afrimi vallomást Schilling is kiegészítette: nem mindig jó egyazon csapattal dolgozni, egy év múlva is ugyanazokról a problémákról tárgyalni. A két alkotó közti különbözőséget persze nemcsak a munkakörülmények határozzák meg: Afrim a látvánnyal játszik, akár multimédiás eszközöket is felvonultat, míg Schilling színháza elsősorban gondolati, még akkor is, ha nem nevezhető hagyományos értelemben szövegszínháznak.
A beszélgetést a két alkotó a honi kultúrpolitikai viszonyok vázlatával zárta: mindketten élénk érdeklődést tapasztalnak a fiatalabb nemzedék részéről, miközben alternatív színházi alkotóként továbbra is nehéz megteremteniük a munkájukhoz szükséges körülményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.
Látogatottsági adatok