Fotó: Krónika
2007. szeptember 28., 00:002007. szeptember 28., 00:00
A beszélgetést irányító Mihaela Michailov és Iulia Popovici színikritikus előbb a két alkotó művészetének hasonló jegyeit kereste, azonban inkább a különbözőségek rajzolódtak ki. Mindkettőjükre az útkeresés, a formabontás jellemző, ám míg Schilling állandó társulattal dolgozik együtt, addig Afrim vendégrendezőként állítja színpadra az ország színházaiban produkcióit. A magyar rendező, a Krétakör Színház alapítója számára ideális alkotói környezetet nyújt a társulat, amelynek tagjaival félszavakból is megértik egymást. Egy-egy produkció nem is a bemutatóra készül el, hiszen a későbbiekben sokat változik. A rendező számára az előadás tulajdonképpen próbát jelent, minden alkalommal kielemzik a tapasztaltakat. Radu Afrim szerint Schilling irigylésre méltó helyzetben van, hiszen az egyes színházaknál létrehozott és a bemutató után „magára maradó” produkció óhatatlanul „lebomlik”. Néha előfordul, hogy megpróbál egy-egy előadást felfrissíteni, de nála ez általában teljes átalakítást jelent – holott az új forma, néhány hónap múlva, szintén pusztulásra ítéltetett. A meglehetősen keserű afrimi vallomást Schilling is kiegészítette: nem mindig jó egyazon csapattal dolgozni, egy év múlva is ugyanazokról a problémákról tárgyalni. A két alkotó közti különbözőséget persze nemcsak a munkakörülmények határozzák meg: Afrim a látvánnyal játszik, akár multimédiás eszközöket is felvonultat, míg Schilling színháza elsősorban gondolati, még akkor is, ha nem nevezhető hagyományos értelemben szövegszínháznak.
A beszélgetést a két alkotó a honi kultúrpolitikai viszonyok vázlatával zárta: mindketten élénk érdeklődést tapasztalnak a fiatalabb nemzedék részéről, miközben alternatív színházi alkotóként továbbra is nehéz megteremteniük a munkájukhoz szükséges körülményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok