
Fotó: A szerző felvétele
2009. június 02., 11:162009. június 02., 11:16
Már az első fülbemászó dallamok hallatán a legifjabb nézők bizonygatni kezdték: ismerik a Kaláka együttest és dalait, sőt énekelni is tudják. Azonban a taps és közbeéneklés azonnal abbamaradt, amint Gryllus Dániel két dal közti szünetben meglehetősen kioktató hangnemben felvilágosította a koncerten megjelent „kezdő rajongókat” arról, hogy mikor illik tapsolni, illetve közbeénekelni.
„Pedig nem is akartam rosszalkodni” – mondta a Krónikának egy középcsoportos óvodás, aki azt is elmondta, ő bizony azt hitte, örülni fog a „szigorú bácsi”, ha vele együtt próbál énekelni. Ezután már hiába próbálta menteni a helyzetet a művész öccse, Gryllus Vilmos, mert még kifejezett kérésre is alig akadt gyerek, aki merészkedett volna együtt énekelni az együttessel.
A helyzetet Kányádi Sándor költő mentette meg, aki, amint színpadra lépett, mindjárt közös versmondásra szólította fel a közönséget. „Itt van az ősz, itt van újra” – harsogta Petőfi Sándor versét kicsi és nagy a költő által ősziesnek minősített gyergyói tavaszban. Azonban a költőt is meglepte, amikor a színpadra szólított gyerekek közül – akiket kimondottan „igazi” költő versének szavalására szólított fel – többen is Kányádi-verssel hozakodtak elő.
„Szerintem Kányádi Sándor igazi költő, és kész!” – fejtette ki véleményét egy Kányádi- verset szavaló kislány, és azt is elmondta, hogy ebben az esetben nem ért egyet a költővel, aki szerint minden költőről csak halála után derül ki, hogy igazi vagy sem.
Végezetül Kányádi Sándor arra is bizonyítékkal szolgált, hogy kis közönsége okos és tanulékony, hiszen fogadást kötött arra, hogy képesek Horváth Imre Ballada című versét „háromszori elmondás után” megtanulni. A fogadás tétje pedig az volt: ha a tanulás nem jönne össze, akkor Kányádi nem ír több verset, hogy „ne kerüljön a tankönyvbe” további alkotása. Azonban az ifjú közönség már a második elmondás után harsogta a rövid versikét, Kányádi pedig boldogan veszített fogadást Gyergyószentmiklóson.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.