2009. január 20., 09:382009. január 20., 09:38
A kiadó életében ez az első filmes könyv, és mint azt Visky András a könyvműhely igazgatója kiemelte: jelentős döntés, hogy a kiadó egy olyan tudományág képviseletében jelentet meg könyvet, amilyenben még soha. Visky egyben azt is bejelentette, hogy a kiadó a továbbiakban is szeretne kiadni filmes könyveket. Mint mondta, a könyv kiadása „nagy kalandnak” számított, azért is, mert igazi kihívás volt a kiadó számára olyan formát találni, amely felidézi valamennyire a tárgy formavilágát is.
Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyv tulajdonképpen a szerző doktori disszertációjának szövegét tartalmazza, erről Margitházi Beja azt mondta el, hogy a téma kiválasztásánál nagy szerepet játszott Gilles Deleuze provokatív mondata, amely egyben a könyv kiindulópontjául is szolgált: „nem létezik arcnagyközeli, az arc maga a nagyközeli, a nagyközeli eleve arc ”. Margitházi Beja könyve négy fejezetre tagolódik, ezeken keresztül tárgyalja az arc szerepét a filmben, ahogy a szerző megfogalmazta: a négy fejezet négy különböző szögbe állított tükör, amelyeken keresztül ugyanazt a témát mutatja be.
„Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállalkozik. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy – erőteljes hatásukat megőrizve – alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet föl” – áll a könyv borítóján.
A filmvásznat teljesen betöltő arcok eleinte menekülésre vagy felháborodásra késztették a közönséget, legkorábban a 10-es években kezdték elfogadni a filmben az arc látványát, addig botránykeltőnek számított, de a rendezőket azóta is izgatja az ásító, grimaszoló, érző, kifejező arc ábrázolása. Mint azt a bemutatón elhangzó beszélgetésen Visky András megjegyezte, Szabó István filmrendező szerint az arc a filmnyelv legidentikusabb mozzanata. Dimény Áron pedig arról beszélt, hogy a színész számára az arc megmutatása mindig radikális feltárulkozást jelent.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.