2009. január 20., 09:382009. január 20., 09:38
A kiadó életében ez az első filmes könyv, és mint azt Visky András a könyvműhely igazgatója kiemelte: jelentős döntés, hogy a kiadó egy olyan tudományág képviseletében jelentet meg könyvet, amilyenben még soha. Visky egyben azt is bejelentette, hogy a kiadó a továbbiakban is szeretne kiadni filmes könyveket. Mint mondta, a könyv kiadása „nagy kalandnak” számított, azért is, mert igazi kihívás volt a kiadó számára olyan formát találni, amely felidézi valamennyire a tárgy formavilágát is.
Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyv tulajdonképpen a szerző doktori disszertációjának szövegét tartalmazza, erről Margitházi Beja azt mondta el, hogy a téma kiválasztásánál nagy szerepet játszott Gilles Deleuze provokatív mondata, amely egyben a könyv kiindulópontjául is szolgált: „nem létezik arcnagyközeli, az arc maga a nagyközeli, a nagyközeli eleve arc ”. Margitházi Beja könyve négy fejezetre tagolódik, ezeken keresztül tárgyalja az arc szerepét a filmben, ahogy a szerző megfogalmazta: a négy fejezet négy különböző szögbe állított tükör, amelyeken keresztül ugyanazt a témát mutatja be.
„Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállalkozik. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy – erőteljes hatásukat megőrizve – alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet föl” – áll a könyv borítóján.
A filmvásznat teljesen betöltő arcok eleinte menekülésre vagy felháborodásra késztették a közönséget, legkorábban a 10-es években kezdték elfogadni a filmben az arc látványát, addig botránykeltőnek számított, de a rendezőket azóta is izgatja az ásító, grimaszoló, érző, kifejező arc ábrázolása. Mint azt a bemutatón elhangzó beszélgetésen Visky András megjegyezte, Szabó István filmrendező szerint az arc a filmnyelv legidentikusabb mozzanata. Dimény Áron pedig arról beszélt, hogy a színész számára az arc megmutatása mindig radikális feltárulkozást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok