
Filmtörténeti ritkaság. A kolozsvári Művész (Arta) mozi az ország legrégebbi működő filmszínháza
Fotó: Facebook/Cinema Arta
A kolozsvári filmgyártás kezdeti alkotásaival, filmcsemegékkel ünnepli fennállásának 107. évfordulóját pénteken az ország legrégebbi, még működő filmszínháza, a kolozsvári Művész (Arta) mozi. Az online vetítésekbe bárhonnan be lehet kapcsolódni.
2020. október 30., 08:172020. október 30., 08:17
A járványhelyzet miatt online ugyan, de különleges alkotások „vetítésével” ünnepli 107. születésnapját pénteken, október 30-án a kolozsvári Művész (Arta) mozi. Az ország legrégebbi működő filmszínháza az alkalomból a kolozsvári filmgyártás és mozizás történetébe is betekintést nyújt, hiszen több mint egy évszázados fennállása alatt vetítettek benne filmhíradót és némafilmet, forogtak benne a francia új hullám alkotásai, majd pár évtizedre rá a kommunizmus rossz emlékeiből ihletődő román új hullám díjazott darabjai.
Az ismerős bejárat az Egyetem utcában
Fotó: Facebook/Cinema Arta
A harmadik, filmvetítésre használt állandó helyszín volt Kolozsváron, 1913. október 30-án nyitotta meg kapuit Egyetem-Mozgó néven. Nyugati mintára épült, nézőterén 400 ember foglalhatott helyet, és bár előcsarnokában társalgó és büfé is volt, a korabeli sajtó beszámolói szerint a nézők túl alacsonynak és szűknek találták a helyiséget, kevésnek a levegőt, holott a tulajdonos Tompa Kálmán, a Nemzeti Színház színésze végiglátogatta a német mozikat, hogy itt kamatoztassa tapasztalatait.
A mozi megnyitásáról szóló újságcikk 1913-ban
Fotó: Facebook/Cinema Arta
És egy plakát a kezdeti időkből
Fotó: Facebook/Cinema Arta
Évszázados történetében 2012-ben történet egy kisebb „filmszakadás”, amikor a román filmvállalat (RADEF) bezáratta az ország számos más mozijához hasonlóan. A visszaszolgáltatott Sebestyén-palotában pár évig csak a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) és a Filmtettfeszt idején lehetett filmet nézni.
Filmcsemegék, művész- és dokumentumfilmek, a modern kor kihívásaira választ kereső közösségi mozik forognak itt. Az újragondolt intézmény emellett a város kulturális életébe beágyazott közösségi térként kiállításoknak, könyvbemutatóknak, kerekasztal-beszélgetéseknek is helyet biztosít.
A felújított moziterem a 90-es években
Fotó: Facebook/Cinema Arta
A születésnap alkalmából pénteken 18.30-tól olyan filmritkaságokat lehet látni, mint a Privát Kolozsvár. Az Orbán Lajos (1897–1972) kereskedő és amatőr fényképész mozgóképes munkáiból készült válogatás által a 20. század eleji kincses város elevenedik meg, egy polgár szubjektív szemszögéből. 19 órától már a kommunizmus idején láthatjuk a kincses várost a Senki földje és a Melléklet című kísérleti alkotásnak köszönhetően.
Este 8 órától a kolozsvári filmgyártás kezdeteihez repítenek vissza az Arta működtetői: Zágoni Bálint A Sárga csikó nyomában című dokumentumfilmje révén a Janovics Jenő vezette kolozsvári filmgyár több mint 60 alkotásának „eredünk a nyomába”.
A mozi Select néven is működött
Fotó: Facebook/Cinema Arta
Magyar nyelvű moziműsor az első években
Fotó: Facebook/Cinema Arta
Zárásként, 21 órától a Casablancával híressé vált Kertész Mihály egyik első alkotása, a Tolonc látható, melyet 1914-ben Kolozsváron, Janovics Proja stúdiójában rendezett.
A 107. születésnap alkalmából a kolozsvári Művész mozi működtetői a filmszínház Facebook-oldalán arra is lehetőséget teremtenek, hogy a nézők személyes emlékein keresztül lássuk az elmúlt évszázadot. Az elmúlt időszakban
Mint rámutattak, a Művész mozi nemcsak egy hely története, hiszen „tükrözi a múlt század szellemét, melyben a város korlenyomata, a filmtörténet, illetve az emlékezet szubjektív és személyes rétegei kereszteződnek”. Több mint százéves működése alatt számos mikrotörténet is kapcsolódik hozzá, melyek az újságok, könyvek mellett az emberek emlékeiben is megőrződtek.
Mozigépész a 70-es években
Fotó: Facebook/Cinema Arta
„A személyes történetekben sok visszatérő motívumot találunk, melyek mindegyike egyedi: szerelmi történetek, moziba lógás az egyetemi kurzusokról, az itt látott kiemelkedő filmművészeti alkotások élménye. Ezekből az élő töredékekből állt újra össze a mozi története, és alakult át aktív, kortárs térré” – fogalmaznak a működtetők.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
szóljon hozzá!