2009. április 28., 09:452009. április 28., 09:45
Sőt Mona Lisaként sem „ugrott be” a kép az amúgy nyegle és jólfésült fiatalembernek, hogy ne is beszéljünk szőke nejéről, aki csak nézett ki a fejéből, és elmondta: ha nyert volna, szilikoncici-beültetésre költötte volna a pénzt. De hát ők kiestek, a vetélkedők istennője ugyanis úgy intézte, hogy a másik pár, egy anya és a lánya nyerjék meg a több mint 8 millió forintot, amelyet az egyik széf gyomra rejtett magában.
Addig viszont anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak (és mondjuk egyáltalán a magyar történelemnek) valami köze lenne Kolozsvárhoz.
Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd mély kétségek bugyrában vergődve várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Hát persze, hogy jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka szépen kikacskaringóztatta az ő becses szájából a már idézett mondatot: „Fene a büdös pofájába!” Mi tagadás, pár pillanatra belém szorult a szusz, és a virtuális székely bicska kinyílt a zsebemben.
Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő szavai jutottak eszembe, aki egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: ama bizonyos december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki tehát szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt, aki trágársággal leplezte megdöbbentő tudatlanságát.
Amit egyébként egyáltalán nem szégyellt, sőt felháborítónak találta, hogy Mátyás, az igazságos nem értesítette őt a túlvilágról, nem szólt neki arról, hogy hol született, és hol állítottak világhírű szobrot neki a Kárpát-medencében.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.