2009. április 28., 09:452009. április 28., 09:45
Sőt Mona Lisaként sem „ugrott be” a kép az amúgy nyegle és jólfésült fiatalembernek, hogy ne is beszéljünk szőke nejéről, aki csak nézett ki a fejéből, és elmondta: ha nyert volna, szilikoncici-beültetésre költötte volna a pénzt. De hát ők kiestek, a vetélkedők istennője ugyanis úgy intézte, hogy a másik pár, egy anya és a lánya nyerjék meg a több mint 8 millió forintot, amelyet az egyik széf gyomra rejtett magában.
Addig viszont anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak (és mondjuk egyáltalán a magyar történelemnek) valami köze lenne Kolozsvárhoz.
Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd mély kétségek bugyrában vergődve várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Hát persze, hogy jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka szépen kikacskaringóztatta az ő becses szájából a már idézett mondatot: „Fene a büdös pofájába!” Mi tagadás, pár pillanatra belém szorult a szusz, és a virtuális székely bicska kinyílt a zsebemben.
Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő szavai jutottak eszembe, aki egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: ama bizonyos december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki tehát szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt, aki trágársággal leplezte megdöbbentő tudatlanságát.
Amit egyébként egyáltalán nem szégyellt, sőt felháborítónak találta, hogy Mátyás, az igazságos nem értesítette őt a túlvilágról, nem szólt neki arról, hogy hol született, és hol állítottak világhírű szobrot neki a Kárpát-medencében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok