2009. április 28., 09:452009. április 28., 09:45
Sőt Mona Lisaként sem „ugrott be” a kép az amúgy nyegle és jólfésült fiatalembernek, hogy ne is beszéljünk szőke nejéről, aki csak nézett ki a fejéből, és elmondta: ha nyert volna, szilikoncici-beültetésre költötte volna a pénzt. De hát ők kiestek, a vetélkedők istennője ugyanis úgy intézte, hogy a másik pár, egy anya és a lánya nyerjék meg a több mint 8 millió forintot, amelyet az egyik széf gyomra rejtett magában.
Addig viszont anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak (és mondjuk egyáltalán a magyar történelemnek) valami köze lenne Kolozsvárhoz.
Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd mély kétségek bugyrában vergődve várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Hát persze, hogy jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka szépen kikacskaringóztatta az ő becses szájából a már idézett mondatot: „Fene a büdös pofájába!” Mi tagadás, pár pillanatra belém szorult a szusz, és a virtuális székely bicska kinyílt a zsebemben.
Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő szavai jutottak eszembe, aki egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: ama bizonyos december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki tehát szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt, aki trágársággal leplezte megdöbbentő tudatlanságát.
Amit egyébként egyáltalán nem szégyellt, sőt felháborítónak találta, hogy Mátyás, az igazságos nem értesítette őt a túlvilágról, nem szólt neki arról, hogy hol született, és hol állítottak világhírű szobrot neki a Kárpát-medencében.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.