2009. április 28., 09:452009. április 28., 09:45
Sőt Mona Lisaként sem „ugrott be” a kép az amúgy nyegle és jólfésült fiatalembernek, hogy ne is beszéljünk szőke nejéről, aki csak nézett ki a fejéből, és elmondta: ha nyert volna, szilikoncici-beültetésre költötte volna a pénzt. De hát ők kiestek, a vetélkedők istennője ugyanis úgy intézte, hogy a másik pár, egy anya és a lánya nyerjék meg a több mint 8 millió forintot, amelyet az egyik széf gyomra rejtett magában.
Addig viszont anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak (és mondjuk egyáltalán a magyar történelemnek) valami köze lenne Kolozsvárhoz.
Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd mély kétségek bugyrában vergődve várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Hát persze, hogy jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka szépen kikacskaringóztatta az ő becses szájából a már idézett mondatot: „Fene a büdös pofájába!” Mi tagadás, pár pillanatra belém szorult a szusz, és a virtuális székely bicska kinyílt a zsebemben.
Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő szavai jutottak eszembe, aki egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: ama bizonyos december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki tehát szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt, aki trágársággal leplezte megdöbbentő tudatlanságát.
Amit egyébként egyáltalán nem szégyellt, sőt felháborítónak találta, hogy Mátyás, az igazságos nem értesítette őt a túlvilágról, nem szólt neki arról, hogy hol született, és hol állítottak világhírű szobrot neki a Kárpát-medencében.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.