Felújításra váró magyar kastélyok

Örökségvédelmi törvénykönyvet kíván a parlament elé terjeszteni Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki a tervezett jogszabállyal megoldást szeretne találni az erdélyi kastélyok felújításának finanszírozására is. Az RMDSZ tárcavezetője többek között abból a megfontolásból kezdeményezte a törvénykönyv nyilvános vitára bocsátását, hogy bár vigyáznia kell az épített örökségre, a minisztériumnak jelenleg kevés közbelépési joga van az elhanyagolt, vagy nem megfelelően felújított, önkormányzati és magántulajdonban lévő műemlék épületek vonatkozásában.

„Ezen a helyzeten kell változtatnunk a készülő örökségvédelmi törvénykönyvvel, amelyben a szankciókra vonatkozó szabályozásokat is pontosan le kell fektetnünk, a jogi procedúrákat pedig le kell egyszerűsítenünk. Erre azért volna szükség, mert műemlékek mennek tönkre, amíg az illetékes hatóságok döntést hoznak egy-egy peres ügyben” – jelentette ki nemrég a miniszter. A tárca hatáskörébe tartozó örökségvédelmi hivatal egyébként idén 63 millió lejből kénytelen gazdálkodni, amelyből már közel 280 megkezdett műemlék-felújítási munkálatot kell finanszírozni.

Ez az összeg természetesen nem elég valamennyi, alaposan tönkrement romániai műemlék helyreállítására, márpedig csak Erdélyben jelentős azoknak a kastélyoknak és kúriáknak a száma, amelyeken évtizedek óta nem folytattak restaurálási munkát, holott számos ilyen műemlék épületet istállónak vagy gabonalerakatnak használtak a kommunizmus idején. Romániában nem mindegyik műemlék kategória jogosult állami vagy európai uniós finanszírozásra.

Hegedüs Csilla, a művelődési minisztérium tanácsosa kérdésünkre elmondta, az önkormányzati tulajdonban lévő műemlékek restaurálására a műemlék-helyreállítási alapnál és a vidékfejlesztési terv keretében lehet pályázni, ám a tárca alacsony költségvetése miatt (idén a román GDP 0,20 százaléka) csak az igények minimális hányadát tudják kielégíteni.

Ennél is nagyobb gond, hogy nem léteznek hozzáférhető állami pénzalapok ama nemesi családok leszármazottai számára, akik a kommunizmus idején tönkrement, majd 1989 után visszaszolgáltatott épületet akarják helyreállítani saját célra. Sőt a magántulajdonban lévő műemlékek esetében uniós alapokra is csak akkor lehet pályázni, ha a tulajdonos kereskedelmi, oktatási vagy kulturális célra állítja helyre a műemléket. „Ez akut probléma, amelyet a minisztérium az örökségvédelmi törvényben szeretne szabályozni, gazdasági mechanizmust is keresve a segítségnyújtáshoz.

Pontosan értjük a gondokat: az egykor államosított épületekhez tartozó birtokok hajdan fenntartották a kastélyt, de ma már ezek a birtokok vagy nem léteznek, vagy nincsenek olyan állapotban, hogy fenntartsák a műemléket” – nyilatkozta a Krónikának Hegedüs. Márpedig az igény óriási, hiszen Erdélyben számtalan kastélyt, kúriát és egyéb műemlék jellegű épületet szolgáltattak vissza, az önkormányzatoknak, illetve a kommunizmus idején teljes vagyonától megfosztott erdélyi arisztokráciának, a nemesi családok leszármazottainak pedig nincs pénzük a helyreállítási munkálatok finanszírozására.