Selmeczi György zeneszerző (jobbra) méltatta Jovián György (középen, hátul) művészetét
Fotó: Művészeti Múzeum
Jovián György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus munkáiból nyílt kiállítás szerdán este a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában.
2023. november 15., 22:372023. november 15., 22:37
2023. november 16., 00:562023. november 16., 00:56
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Művészeti Múzeum által szervezett tárlat a Szilágysomlyón született, 71 éves művész első önálló kiállítása a múzeumban. A Bánffy-palota földszinti termeiben berendezett tárlat megnyitóján Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató köszöntötte a közönséget, és az 1982-ben Budapestre települt festőművész nagyváradi és bukaresti éveit idézte fel. Grezsa Csaba főkonzul köszöntő beszédében úgy fogalmazott, a tárlat címe – Omnis rerum memoria – az elmúlásra, az időhöz való viszonyra emlékeztet.
Hozzátette, a művészet, műalkotás révén ki lehet lépni ebből „az időbeli meghatározottságból”. Milan Kundera Halhatatlanság című regényére is utalva kifejtette: bár az elmúlás fölött nincs hatalmunk, a művészet időtlenségébe, időtől való függetlenségébe beleszólásunk lehet.
Fotó: Művészeti Múzeum
Selmeczi György zeneszerző megnyitó beszédében rámutatott: Jovián György napjaink egyik legnagyobb festője, művészetét illik ismerni, világlátását értelmezni. Monográfusát, Zuh Deodáthot idézte, aki szerint „Jovián végletekig terjedő módon megszállottja a festészeti munkának, a festészeti eljárásoknak, az ábrázolás kihívásainak, és ugyanakkor e kihívások történetének”. Műveibe egyszerre épültek be az általa megfigyelt társadalmi rétegek, és az ezekkel szembeni távolságtartás, a festészetre egyfajta szent vagy szakralitást hordozó ügyként tekint.
Fotó: Művészeti Múzeum
A méltató felidézte a művész különböző alkotói korszakait, ciklusait, és úgy vélte, Jovián alkotásaival a nézőt megállásra, gondolkodásra akarja bírni. „Művészetének célja a profán világban jelentkező szakralitás újbóli érvényre juttatása” – fogalmazott Selmeczi György. Hozzátette, Jovián megtiszteli nézőjét azzal, hogy „feltételez részéről némi szellemi igényességet”, azt, hogy kíváncsi a festő szándékaira. „Ahelyett, hogy leereszkedne hozzá, Jovián fittyet hány a szervilizmusra, ő a nézőt emeli föl a műalkotás szintjére” – hangsúlyozta Selmeczi György, hozzátéve: Jovián műveinek megértéséhez „végtelen empátiára van szükség”.
Fotó: Művészeti Múzeum
A rendezvényen a nemrég a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Selmeczi György szólókantátája hangzott el Covacinschi Yolanda, Szabó Adorján, Jakabffy Edina és Jakabffy Kristóf előadásában. A kiállításon a festő különböző ciklusaiból származó művek mellett egy Jovián Györgyről készült portréfilm és album is megtekinthető. A tárlat december 3-áig látogatható.
Jovián György megtiszteltetésnek nevezte, hogy a kolozsvári Bánffy-palotában állíthat ki
Fotó: Művészeti Múzeum
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!