Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány vezetője
Fotó: Rostás Szabolcs
Meglepetés, megtiszteltetés és további felelősségvállalás – ezt jelenti a Prima díj, illetve a Prima Primissima díjra való jelölés – mondták el megkeresésünkre a Téka, valamint a Napsugár Alapítvány vezetői. Balázs Bécsi Attila és Zsigmond Emese a múlt héten bejelentett elismerést értékelte a Krónikának.
2019. november 10., 13:412019. november 10., 13:41
„Nagy meglepetés volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy megkaptuk a Prima díjat, valamint hogy Prima Primissima díjra jelöltek bennünket: mindig úgy tekintettünk erre az elismerésre, hogy elérhetetlen, ugyanis a magyarság legjobbjait jelölik a címre.
Rengeteg feladatunk van, amit elkezdtünk, sok gyerek iránt érzünk felelősséget, itt a szamosújvári szórványkollégiumunk bentlakóira is gondolok” – mondta el megkeresésünkre Balázs Bécsi Attila. Az 1993-ban létrehozott szamosújvári Téka Alapítvány vezetőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a szervezet múlt héten megkapta a Prima díjat, illetve Prima Primissima díjra jelölték magyar népművészet és közművelődés kategóriában.
Nyilvánosságra hozták az idei Prima Primissima Díjak tíz kategóriájának három-három jelöltjét, köztük a Napsugár Alapítványt és a Téka Alapítványt.
A Kolozs megyei Szamosújváron működő alapítvány célja a közművelődés, oktatás, ifjúság- és közösségfejlesztés a mezőségi szórványban. Balázs Bécsi Attila úgy fogalmazott, a szervezet továbbra is magas szinten szeretné folytatni népművészeti, közművelődési tevékenységét.
A mostani elismerés is lehetőséget jelent arra, hogy megmutatkozzunk a nagyobb közönség előtt, a Kárpát-medencei közönségnek is bemutathassuk a munkánkat és terveinket, amiket ezután próbálunk megvalósítani” – mondta az alapítvány vezetője.
Kitért arra is, hogy a mostani díj rendkívüli ösztönzés arra, hogy továbbra is próbáljanak megfelelni a kihívásnak, megtiszteltetésnek. „Fontos a visszajelzés, az, hogy tényleg figyelnek a munkánkra, és elismerik ily módon” – fogalmazott Balázs Bécsi Attila.
Szintén Prima díjat kapott, és Prima Primissima díjra esélyes a Napsugár és Szivárvány gyereklapokat kiadó kolozsvári Napsugár Alapítvány magyar oktatás és köznevelés kategóriában. Az alapítvány elnöke, a lapok főszerkesztője, Zsigmond Emese megkeresésünkre úgy fogalmazott,
„Úgy érezzük, az elismerés nemcsak a gyermeklapoknál dolgozó mostani kis csapat több évtizedes munkájának szól, hanem a 62 éves Napsugár és a 40 éves Szivárvány egész eddigi tevékenységének. A régi nagyoknak, a lap arculatát meghatározó nagyszerű íróinknak, költőinknek, rajzolóinknak, valamint a kortárs művészeknek is, akik irodalmi és művészeti rangot adnak a lapoknak” – fogalmazott a főszerkesztő.
Zsigmond Emese, a Napsugár Alapítvány elnöke, a gyermeklapok főszerkesztője
Fotó: Müller Kati
Hozzátette, az elismerés a tanítóknak és óvónőknek is szól, akik nélkül a gyermeklapok nem érhetnének el ilyen nagy példányszámot, nem juthatnának el a gyerekekhez, de persze a szülőknek és gyerekeknek is, akiknek köszönhetően a Napsugár és a Szivárvány a Kárpát-medence legnagyobb példányszámú folyóirata lehet. „Mindenkinek köszönjük a támogatást, szeretetet, barátságot. Meglepett a jelölés, és megvallom, nagyon jólesett.
– mondta Zsigmond Emese. Rámutatott, hisznek abban, a nyomtatott sajtó halálát jósoló riogatások ellenében egy minőségi folyóiratnak a jövőben is helye van a felnőtt- és a gyerektársadalom életében. „A legkisebbeknek, akik nemrég tanultak meg írni-olvasni, még nagy élmény az írott szó, ők még boldogan olvasnak, és a kézbe fogható színes, érdekes, visszalapozható, lassabban vagy gyorsabban olvasható folyóiratot semmiféle képernyő nem tudja pótolni” – fejtette ki Zsigmond Emese.
Kitért arra is, hogy mennyire fontos szerepet játszik tevékenységükben a kortárs irodalomra való nevelés, az olvasók, akik felfigyelnek a lapra, elsősorban az ismert alkotók nevének köszönhetően olvassák. „Nagy örömünkre a kortárs alkotók, ahogy 62 évvel ezelőtt, így ma is szívesen közölnek a Napsugárban.
Ezek olyanok, mint a ’48-as elvek, amikből nem engedünk. Mindig a legfrissebb erdélyi és magyarországi gyermekirodalmat és gyermekek számára készülő grafikát közöljük a lapban, ezáltal igyekszünk a művészet befogadóivá nevelni a gyermekeket” – mondta el Zsigmond Emese.
A 17 éves Prima Primissima elismerés jelöltjeinek listáján idén is a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői szerepelnek. A közönség ismét lehetőséget kap a szavazásra, a Prima- és a Junior Prima-jelöltekre is lehet majd voksolni – közölte a díjat finanszírozó OTP Bank az MTI-vel. A díj struktúrája idén sem változott: továbbra is tíz kategóriában hirdetnek „kiválóságokat”.
Fotó: Primaprimissima.hu
Minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díj nyertese. A Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé, a Junior Prima díj 2 millió, a megyei Prima díj pedig 1 millió forint jutalommal jár.
A közönségdíjas személye idén is SMS-szavazással dől el. Szavazni november eleje és december eleje között lehet. A közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. A szavazás részletei a www.primaprimissima.hu weboldalon lesznek elérhetők. Az idei díjazottakkal együtt 510-re fog nőni az elismerésben részesülő kiválóságok száma, akiknek alkotómunkáját, tehetségük fejlesztését eddig összesen 4,4 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.
„A Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és ennek révén az egyetemes kultúra építéséhez, hazánk hírnevének öregbítéséhez” – idézi a közlemény Csányi Sándort, az alapítvány kuratóriumának elnökét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!