
Tovább burjánzott, sőt, tetőfokára hágott Magyarországon a jobb- és baloldali média és a politikum vitája Alföldi Róbert személyével, művészi hitelességével kapcsolatban az István, a király című rockopera új feldolgozásának augusztus 17-ikei szegedi bemutatója kapcsán.
2013. augusztus 20., 17:002013. augusztus 20., 17:00
A Nemzeti Színház igazgatójából – leváltása után – kénytelen-kelletlen közszereplővé vált Alföldi már eddig is számos vita kereszttüzében állt, a mai magyarországi helyzetre kiélezett, 21. századi öltözékbe bújtatott szereplőkkel előadott rockopera után azonban sosem látott nézetkülönbségek álltak elő a kritikusok között. Kedd este valószínűleg sokan megtekintik az előadást az RTL Klub műsorán, hiszen a különféle vélemények alapján már-már azt lehetett hinni, hogy két különböző – egy nagyon jó és egy nagyon rossz – előadásról szólnak az írások.
Ahogy az várható volt, a Jobbik sem hagyhatta szó nélkül az újragondolt előadást, a „nemzetgyalázás melegágyának” nevezve azt. „A darab, szimbolikus nemzetgyalázás mély melegágyaként, a legszentebb érzéseinket és hitünket döntötte a sárba. A színdarab nemzeti létünk rombolásával és antiklerikalizmussal volt átitatva. A papság gyalázatos megjelenítésével, az elmúlt századokban a nemzeti-keresztény alapokon működő királyságunk totális lejáratása volt a célja” – ezek Farkas Csaba, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselőjének gondolatai. Azzal természetesen már nem foglalkoztak, hogy a mű alkotói, Szörényi Levente és Bródy János az RTL Klubnak nyilatkozva leszögezték: elégedettek az új darabbal, nem bánták meg, hogy Alföldit kérték fel a 30 éves rockopera megrendezésére.
A rendező a szegedi Délmagyarországnak nyilatkozva maga is elmondta korábban, hogy bizony szeretné bemutatni az aktualitását is a műnek, és azokat a sötét pillanatokat, amiket a „historizáló patina” el akar fedni. Azt is mondta, fontosnak tartja, hogy a múltunkat úgy vállaljuk, amilyen volt, és hogy nem „blöfföl a történelemmel”, csak nem hajlandó szépíteni a dolgokat – ebből már eleve várható volt, hogy a politikai hovatartozás függvényében a darabot amúgy is kétféle szemüvegen keresztül néző kritikusok véleménye között óriási lesz a szakadék.
A Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi ünnepélyes zárása egyébként szintén az István, a király lesz, de nem az Alföldi rendezte új előadás, hanem a magyar közszolgálati televízió A Társulat című műsorában kiválasztott szereplőkkel 2008-ban, a darab 25 éves évfordulójára létrehozott változat. Érdekes egybeesés azonban, hogy mindkét produkcióban Feke Pál játssza a címszerepet, aki egyébként 2001-ben egy amerikai turnén Koppányt, 2003-ban Kecskeméten pedig Tordát is alakította.
„A kortárs értelmezést ebben az esetben duplán nehéz elfogadtatni a közönséggel, hisz szinte mindenki őriz magában egy képet az 1983-as előadásról, a dalokat himnuszként tisztelik. Elolvastam a korabeli kritikákat, a királydombi feldolgozást számos támadás érte. Nem szabad és nem is kell előző rendezői koncepciókkal összehasonlítani a mostani változatot, értelmetlen lenne” – nyilatkozta a művész az Magyar Nemzet internetes változatának adott interjúban. Feke „kicsit tudathasadásos állapotnak” tartja, hogy ugyanazon mű ugyanazon szereplőjét két teljesen különböző karakterként kell megjelenítenie a színpadon a két előadásban, de mint mondta „úgy érzi, sikerült magában kettéválasztani a két Istvánt.”
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!