
Tovább burjánzott, sőt, tetőfokára hágott Magyarországon a jobb- és baloldali média és a politikum vitája Alföldi Róbert személyével, művészi hitelességével kapcsolatban az István, a király című rockopera új feldolgozásának augusztus 17-ikei szegedi bemutatója kapcsán.
2013. augusztus 20., 17:002013. augusztus 20., 17:00
A Nemzeti Színház igazgatójából – leváltása után – kénytelen-kelletlen közszereplővé vált Alföldi már eddig is számos vita kereszttüzében állt, a mai magyarországi helyzetre kiélezett, 21. századi öltözékbe bújtatott szereplőkkel előadott rockopera után azonban sosem látott nézetkülönbségek álltak elő a kritikusok között. Kedd este valószínűleg sokan megtekintik az előadást az RTL Klub műsorán, hiszen a különféle vélemények alapján már-már azt lehetett hinni, hogy két különböző – egy nagyon jó és egy nagyon rossz – előadásról szólnak az írások.
Ahogy az várható volt, a Jobbik sem hagyhatta szó nélkül az újragondolt előadást, a „nemzetgyalázás melegágyának” nevezve azt. „A darab, szimbolikus nemzetgyalázás mély melegágyaként, a legszentebb érzéseinket és hitünket döntötte a sárba. A színdarab nemzeti létünk rombolásával és antiklerikalizmussal volt átitatva. A papság gyalázatos megjelenítésével, az elmúlt századokban a nemzeti-keresztény alapokon működő királyságunk totális lejáratása volt a célja” – ezek Farkas Csaba, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselőjének gondolatai. Azzal természetesen már nem foglalkoztak, hogy a mű alkotói, Szörényi Levente és Bródy János az RTL Klubnak nyilatkozva leszögezték: elégedettek az új darabbal, nem bánták meg, hogy Alföldit kérték fel a 30 éves rockopera megrendezésére.
A rendező a szegedi Délmagyarországnak nyilatkozva maga is elmondta korábban, hogy bizony szeretné bemutatni az aktualitását is a műnek, és azokat a sötét pillanatokat, amiket a „historizáló patina” el akar fedni. Azt is mondta, fontosnak tartja, hogy a múltunkat úgy vállaljuk, amilyen volt, és hogy nem „blöfföl a történelemmel”, csak nem hajlandó szépíteni a dolgokat – ebből már eleve várható volt, hogy a politikai hovatartozás függvényében a darabot amúgy is kétféle szemüvegen keresztül néző kritikusok véleménye között óriási lesz a szakadék.
A Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi ünnepélyes zárása egyébként szintén az István, a király lesz, de nem az Alföldi rendezte új előadás, hanem a magyar közszolgálati televízió A Társulat című műsorában kiválasztott szereplőkkel 2008-ban, a darab 25 éves évfordulójára létrehozott változat. Érdekes egybeesés azonban, hogy mindkét produkcióban Feke Pál játssza a címszerepet, aki egyébként 2001-ben egy amerikai turnén Koppányt, 2003-ban Kecskeméten pedig Tordát is alakította.
„A kortárs értelmezést ebben az esetben duplán nehéz elfogadtatni a közönséggel, hisz szinte mindenki őriz magában egy képet az 1983-as előadásról, a dalokat himnuszként tisztelik. Elolvastam a korabeli kritikákat, a királydombi feldolgozást számos támadás érte. Nem szabad és nem is kell előző rendezői koncepciókkal összehasonlítani a mostani változatot, értelmetlen lenne” – nyilatkozta a művész az Magyar Nemzet internetes változatának adott interjúban. Feke „kicsit tudathasadásos állapotnak” tartja, hogy ugyanazon mű ugyanazon szereplőjét két teljesen különböző karakterként kell megjelenítenie a színpadon a két előadásban, de mint mondta „úgy érzi, sikerült magában kettéválasztani a két Istvánt.”
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!