
Tovább burjánzott, sőt, tetőfokára hágott Magyarországon a jobb- és baloldali média és a politikum vitája Alföldi Róbert személyével, művészi hitelességével kapcsolatban az István, a király című rockopera új feldolgozásának augusztus 17-ikei szegedi bemutatója kapcsán.
2013. augusztus 20., 17:002013. augusztus 20., 17:00
A Nemzeti Színház igazgatójából – leváltása után – kénytelen-kelletlen közszereplővé vált Alföldi már eddig is számos vita kereszttüzében állt, a mai magyarországi helyzetre kiélezett, 21. századi öltözékbe bújtatott szereplőkkel előadott rockopera után azonban sosem látott nézetkülönbségek álltak elő a kritikusok között. Kedd este valószínűleg sokan megtekintik az előadást az RTL Klub műsorán, hiszen a különféle vélemények alapján már-már azt lehetett hinni, hogy két különböző – egy nagyon jó és egy nagyon rossz – előadásról szólnak az írások.
Ahogy az várható volt, a Jobbik sem hagyhatta szó nélkül az újragondolt előadást, a „nemzetgyalázás melegágyának” nevezve azt. „A darab, szimbolikus nemzetgyalázás mély melegágyaként, a legszentebb érzéseinket és hitünket döntötte a sárba. A színdarab nemzeti létünk rombolásával és antiklerikalizmussal volt átitatva. A papság gyalázatos megjelenítésével, az elmúlt századokban a nemzeti-keresztény alapokon működő királyságunk totális lejáratása volt a célja” – ezek Farkas Csaba, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselőjének gondolatai. Azzal természetesen már nem foglalkoztak, hogy a mű alkotói, Szörényi Levente és Bródy János az RTL Klubnak nyilatkozva leszögezték: elégedettek az új darabbal, nem bánták meg, hogy Alföldit kérték fel a 30 éves rockopera megrendezésére.
A rendező a szegedi Délmagyarországnak nyilatkozva maga is elmondta korábban, hogy bizony szeretné bemutatni az aktualitását is a műnek, és azokat a sötét pillanatokat, amiket a „historizáló patina” el akar fedni. Azt is mondta, fontosnak tartja, hogy a múltunkat úgy vállaljuk, amilyen volt, és hogy nem „blöfföl a történelemmel”, csak nem hajlandó szépíteni a dolgokat – ebből már eleve várható volt, hogy a politikai hovatartozás függvényében a darabot amúgy is kétféle szemüvegen keresztül néző kritikusok véleménye között óriási lesz a szakadék.
A Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi ünnepélyes zárása egyébként szintén az István, a király lesz, de nem az Alföldi rendezte új előadás, hanem a magyar közszolgálati televízió A Társulat című műsorában kiválasztott szereplőkkel 2008-ban, a darab 25 éves évfordulójára létrehozott változat. Érdekes egybeesés azonban, hogy mindkét produkcióban Feke Pál játssza a címszerepet, aki egyébként 2001-ben egy amerikai turnén Koppányt, 2003-ban Kecskeméten pedig Tordát is alakította.
„A kortárs értelmezést ebben az esetben duplán nehéz elfogadtatni a közönséggel, hisz szinte mindenki őriz magában egy képet az 1983-as előadásról, a dalokat himnuszként tisztelik. Elolvastam a korabeli kritikákat, a királydombi feldolgozást számos támadás érte. Nem szabad és nem is kell előző rendezői koncepciókkal összehasonlítani a mostani változatot, értelmetlen lenne” – nyilatkozta a művész az Magyar Nemzet internetes változatának adott interjúban. Feke „kicsit tudathasadásos állapotnak” tartja, hogy ugyanazon mű ugyanazon szereplőjét két teljesen különböző karakterként kell megjelenítenie a színpadon a két előadásban, de mint mondta „úgy érzi, sikerült magában kettéválasztani a két Istvánt.”
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!