Sose legyen rosszabb vendéglátásban részünk, mint ahogyan Hajdu Szabolcs és családja fogadta vasárnap este a kolozsvári filmkedvelőket: a Filmtettfeszt utolsó napján bemutatott, a fesztiválon egyértelműen a legnagyobb érdeklődésnek örvendő Ernelláék Farkaséknál című filmmel a rendező bebizonyította, hogy a kevesebb több, néha a legegyszerűbb ötletek viszik legközelebb az alkotást a nézőhöz.
2016. október 10., 18:412016. október 10., 18:41
A vasárnap este egyetlen negatívuma az volt, hogy az Ernelláék Farkaséknál című kamaradrámát csak egyszer vetítették, így nagyon sok érdeklődő lemaradt az idei Karlovy Vary-i filmfesztiválról két fontos díjat is elhozó alkotásról – Hajdu Szabolcs egyrészt rendezőként elnyerte a legjobb filmnek járó Kristály Glóbuszt, ugyanakkor főszereplőként a legjobb férfi színésznek járó díjat is megkapta. A vendéglátás pedig kétféleképpen is érthető, hiszen a rendező, a filmben szereplő Török-Illyés Orsolya és Szabó Domokos, valamint Bántó Csaba, az egyik operatőr – a tizenháromból – jelen volt a vetítés után, a film ugyanakkor Hajdu Szabolcs saját otthonában játszódik.
Befejezetlen sztori nyílt karakterekkel
Hajdu Szabolcs a Győzelem (Victoria) moziban tartott vetítés utáni beszélgetésen elmondta, rendezőként mindig a karakterekből indul ki, hiszen a történetet – ahogyan a valóságban is – az egyének határozzák meg, a történéseket a személyiségek és a folyamatosan változó emberi kapcsolatok irányítják. Pontosan így működik az Ernelláék Farkaséknál is: a filmben nincs a hagyományos értelemben vett sztori, a néző ehelyett kap hat, rendkívül precízen kidolgozott és végtelenül emberi karaktert – négy felnőtt és két gyermek – akiknek egy budapesti lakásban töltött napját követjük nyomon.
Vasárnap este a rendező arra is kitért, hogy nem kedveli sem a zárt karaktereket, sem a befejezett történeteket, ezt pedig az Ernelláék Farkaséknál is igazolja. Nem egyenes vonalként követjük ugyanis a cselekményt, a történet inkább polipszerűen ágazik szét: ahogy a kamera a térben mozog, úgy rángatják ide-oda az események a nézőt. Az egyik párbeszéd arra késztet, hogy önmagunkra reflektáljunk, egy másik dialógus nyomán önkéntelenül is a karakterek múltjára gondolunk, néha pedig azon kapjuk magunkat, hogy a vélhetően bekövetkező eseményektől tartunk. Mivel a karakterek végtelenül emberiek, hihető, minden mesterkéltségtől mentes mondatok hangzanak el a szájukból, a film mintha nem is érne véget a stáblista felgördülésével. A szereplőkben, egy-egy mozdulatukban, gesztusukban, kijelentésükben, arckifejezésükben, ha csak egy pillanatig is, de mindenki magára ismerhet.
Ezért működik az első perctől kezdve a humor is, hiszen az ember szeret saját gyarlóságán nevetni. A házasság kifulladásával, a gyermekneveléssel, a szülőföldön vagy máshol való boldogulással, az anyagi kilátástalansággal kapcsolatban felvetett problémák mindenki számára ismerősek, a mindennapi valóság részei. Az Ernelááék Farkaséknál viszont távolról sem nyomasztó film, sőt éppen ellenkezőleg, hiszen folyamatosan emlékezteti a nézőt az emberi kapcsolatokból, az intimitásból adódó örömökre.
Decemberben színpadon is látható lesz a történet
A történet egy házaspár, Eszter (Török-Illyés Orsolya) és Farkas (Hajdu Szabolcs) otthonában játszódik – a helyszín az életben is egy párt alkotó, és rendszeresen együtt dolgozó rendező és színésznő lakása, így az alkotópáros tulajdonképpen szó szerint magukhoz invitálja a nézőket minden egyes vetítés alkalmával. Farkasékhoz egy éjszaka betoppan Eszter testvére, Ernella (Tankó Erika) és férje, Albert (Szabó Domokos), valamint Laura lányuk (Hajdu Lujza), akit Hajduék lánya alakít. A filmben az alkotópáros kisebbik gyermeke, Hajdu Zsiga is szerepel, aki Farkasék fiát, Brúnót alakítja.
Mindez elsősorban költséghatékonysági okokból alakult így, a rendező ugyanis sehová nem pályázott a kamaradráma elkészítéséhez, szinte teljes egészében saját költségvetésből oldották meg a munkát. A filmet Hajdu Szabolcs tizenhárom tanítványa fényképezte, a képi világ ennek ellenére egyáltalán nem töredezett, sőt a többféle nézőpont előnyére válik az alkotásnak. A különböző beállításoknak köszönhetően ugyanis a néző eltérő pozíciókat kénytelen felvenni: néha egy növény levelei mögül lesünk ki a szereplőkre, máskor pedig magunkra hagynak bennünket a lakás közepén, miközben pár percre mindenki távozik a lakásból, amelyből viszont a néző egyszer sem léphet ki.
Az Ernelláék Farkaséknál több ponton is emlékeztet Cristi Puiu filmrendező idén bemutatott Sieranevada című filmjére – amely Hajdu Szabolcs alkotásához hasonlóan óriási sikernek örvendett a kolozsvári közönség körében. Az ugyancsak egy lakásban játszódó Sieranevadában is rokonok jönnek össze egy napra, a cselekményt pedig a román filmben is a párbeszédek, illetve a karakterek közötti kapcsolatok viszik előre. Az elsődleges eszköz Cristi Puiunál is a humor, igaz, a Sieranevadában hangsúlyosabbak a tipikusan románnak mondható elemek, nagyobb teret kapnak a helyi hagyományok, illetve a kommunizmus emléke. Hajdu Szabolcs általánosabb témákhoz nyúl, a néző nem kifejezetten azon nevet, hogy ilyenek vagyunk mi, magyarok, inkább az általános emberi vágyak, kételyek és szorongások kerülnek középpontba.
Az Ernelláék Farkaséknál tavaly év elején színházi előadásként jött létre, amelyet ugyancsak Hajdu Szabolcs rendezett, mint ahogyan Farkas karakterét is ő alakítja, feleségét pedig Török-Illyés Orsolya. A Filmtettfeszten utolsó napján tartott vetítés után bejelentették: az előadás Kolozsváron is látható lesz a decemberben sorra kerülő Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Hajdu Szabolcs pedig izgalmas történetvezetési megoldásokat ígért, de ennél többet nem árult el a darabról.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
szóljon hozzá!