2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
Az állandó kiállítás arany- és ezüsttárgyainak biztonságát kódolt páncélajtók, térfigyelõ kamerák és lézeres mozgásérzékelõk szavatolják” – kezdte a tárlatvezetést Gindele Róbert, a múzeum régészeti osztályának vezetõje.
A gyûjtemény legértékesebb kincse egyben a tematikus kiállítás központi eleme is: egy ezüstbõl készült fibula, olyan kapcsolótû, amely valaha a felsõ ruházatot fogta össze a vállon. A fibula 1970-ben került a múzeumhoz Nagykolcs–Bagiláz lelõhelyrõl, Gheorghe Lazin régész, idõs muzeológus találta.
| Új rovat indul a Krónika Kultúra rovatában, címe Tárlatvezetõ. „Nyersanyagát” Erdély, a Partium és a szórvány múzeumainak tárlóiból válogatjuk össze, mindig a legértékesebb, legritkább, legkalandosabb történetû kincsekre összpontosítva. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a képzõmûvészeti, régészeti, természettudományi, néprajzi, tudománytechnikai gyûjtemények valódi értékére – amelyet a leltárjegyzék megfelelõ rubrikájánál pontosabban mutat a látogatókra gyakorolt élmény, a megszerzett tudás mértéke. Igyekszünk hétrõl hétre minél több jellel ellátni az így körvonalazódó értéktérképet. A munkához az egyik székelyföldi múzeum üzenetét használjuk bátorításnak: – „Végre egy napilap, amelyik gondolkodik!” Burus János Botond |
A szatmári lelet a legnagyobb ismert, hasonló típusú fibula a világon, történelmi párhuzamai a mai Európa északi részére tehetõk. „Régi germán népcsoport használt ilyen típusú eszközt, valószínûleg a gepidák vagy a vandálok. A fibulát Krisztus után 250–300 körül készíthették. Becsült értéke több tízezer euró, de csupán eszmei értékrõl lehet szó, hiszen ilyesmit nem kapni az ócskásnál” – mondta el az osztályvezetõ. Összesen 20–25 hasonló csatot találtak eddig a világon, de mind közül ez a legtekintélyesebb és talán a legdíszesebb is. A fibula ezüsthuzalokból készült. „A folyékony ezüstöt formába öntötték, majd a kihûlt szálakat kézzel sodorták öszsze, fonták és forrasztva formázták. Ez a csat valamikor egy herceg vagy király palástját fogta össze, és jól látható helyen viselték. Nemcsak rangjelzõ dísz, hanem hasznos eszköz is volt” – magyarázta a muzeológus, megjegyezve, hogy a lelet mindmáig „publikálatlan”, azaz hivatalos szakmai fórumon még nem jelent meg róla ismertetõ. A múzeumi katalógus szerint az ezüst, magasított tûtartójú számszeríjfibula Straze-Sakrau típusú. A fibula részeit filigrándíszes huzalokkal illesztették össze, a lábrész pedig egy lapított gombban végzõdik. Magassága 5,6 cm. A múzeumi tárlat anyagának jelentõs része szintén az ezüst dísztû korszakából származik, és szabad dák, valamint germán törzsek használati tárgyaiból áll.
Legérdekesebb, hogy hasonló kapcsokat Európa más lelõhelyein csak sírokban találtak, Szatmár megyében viszont egy lakóház maradványai közül került elõ a kincs. A szakember valószínûnek tartja, hogy gazdája elveszítette az értékes tárgyat. A régészek nagy kérdése, hogy hová temetkezett az a család, akié az ékszer volt – hiszen ha a házban ilyen értékes tárgy található, a sírok temérdek kincset rejthetnek. „Mindenütt kutattunk, de nem sikerült rábukkannunk egyetlen sírhelyre sem a környéken. A régész álma egy fõúri sír feltárása, de ez nagyon ritka lehetõség” – sajnálkozott Gindele. A régész kiemelte: a lelet kapcsán biztos párhuzamot lehet vonni az itteni település és az északi temetkezési helyek között, így könynyen datálható, idõben majdnem pontosan behatárolható a nagykolcsi feltárás anyaga.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.