2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
Az állandó kiállítás arany- és ezüsttárgyainak biztonságát kódolt páncélajtók, térfigyelõ kamerák és lézeres mozgásérzékelõk szavatolják” – kezdte a tárlatvezetést Gindele Róbert, a múzeum régészeti osztályának vezetõje.
A gyûjtemény legértékesebb kincse egyben a tematikus kiállítás központi eleme is: egy ezüstbõl készült fibula, olyan kapcsolótû, amely valaha a felsõ ruházatot fogta össze a vállon. A fibula 1970-ben került a múzeumhoz Nagykolcs–Bagiláz lelõhelyrõl, Gheorghe Lazin régész, idõs muzeológus találta.
| Új rovat indul a Krónika Kultúra rovatában, címe Tárlatvezetõ. „Nyersanyagát” Erdély, a Partium és a szórvány múzeumainak tárlóiból válogatjuk össze, mindig a legértékesebb, legritkább, legkalandosabb történetû kincsekre összpontosítva. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a képzõmûvészeti, régészeti, természettudományi, néprajzi, tudománytechnikai gyûjtemények valódi értékére – amelyet a leltárjegyzék megfelelõ rubrikájánál pontosabban mutat a látogatókra gyakorolt élmény, a megszerzett tudás mértéke. Igyekszünk hétrõl hétre minél több jellel ellátni az így körvonalazódó értéktérképet. A munkához az egyik székelyföldi múzeum üzenetét használjuk bátorításnak: – „Végre egy napilap, amelyik gondolkodik!” Burus János Botond |
A szatmári lelet a legnagyobb ismert, hasonló típusú fibula a világon, történelmi párhuzamai a mai Európa északi részére tehetõk. „Régi germán népcsoport használt ilyen típusú eszközt, valószínûleg a gepidák vagy a vandálok. A fibulát Krisztus után 250–300 körül készíthették. Becsült értéke több tízezer euró, de csupán eszmei értékrõl lehet szó, hiszen ilyesmit nem kapni az ócskásnál” – mondta el az osztályvezetõ. Összesen 20–25 hasonló csatot találtak eddig a világon, de mind közül ez a legtekintélyesebb és talán a legdíszesebb is. A fibula ezüsthuzalokból készült. „A folyékony ezüstöt formába öntötték, majd a kihûlt szálakat kézzel sodorták öszsze, fonták és forrasztva formázták. Ez a csat valamikor egy herceg vagy király palástját fogta össze, és jól látható helyen viselték. Nemcsak rangjelzõ dísz, hanem hasznos eszköz is volt” – magyarázta a muzeológus, megjegyezve, hogy a lelet mindmáig „publikálatlan”, azaz hivatalos szakmai fórumon még nem jelent meg róla ismertetõ. A múzeumi katalógus szerint az ezüst, magasított tûtartójú számszeríjfibula Straze-Sakrau típusú. A fibula részeit filigrándíszes huzalokkal illesztették össze, a lábrész pedig egy lapított gombban végzõdik. Magassága 5,6 cm. A múzeumi tárlat anyagának jelentõs része szintén az ezüst dísztû korszakából származik, és szabad dák, valamint germán törzsek használati tárgyaiból áll.
Legérdekesebb, hogy hasonló kapcsokat Európa más lelõhelyein csak sírokban találtak, Szatmár megyében viszont egy lakóház maradványai közül került elõ a kincs. A szakember valószínûnek tartja, hogy gazdája elveszítette az értékes tárgyat. A régészek nagy kérdése, hogy hová temetkezett az a család, akié az ékszer volt – hiszen ha a házban ilyen értékes tárgy található, a sírok temérdek kincset rejthetnek. „Mindenütt kutattunk, de nem sikerült rábukkannunk egyetlen sírhelyre sem a környéken. A régész álma egy fõúri sír feltárása, de ez nagyon ritka lehetõség” – sajnálkozott Gindele. A régész kiemelte: a lelet kapcsán biztos párhuzamot lehet vonni az itteni település és az északi temetkezési helyek között, így könynyen datálható, idõben majdnem pontosan behatárolható a nagykolcsi feltárás anyaga.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.