2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
Az állandó kiállítás arany- és ezüsttárgyainak biztonságát kódolt páncélajtók, térfigyelõ kamerák és lézeres mozgásérzékelõk szavatolják” – kezdte a tárlatvezetést Gindele Róbert, a múzeum régészeti osztályának vezetõje.
A gyûjtemény legértékesebb kincse egyben a tematikus kiállítás központi eleme is: egy ezüstbõl készült fibula, olyan kapcsolótû, amely valaha a felsõ ruházatot fogta össze a vállon. A fibula 1970-ben került a múzeumhoz Nagykolcs–Bagiláz lelõhelyrõl, Gheorghe Lazin régész, idõs muzeológus találta.
| Új rovat indul a Krónika Kultúra rovatában, címe Tárlatvezetõ. „Nyersanyagát” Erdély, a Partium és a szórvány múzeumainak tárlóiból válogatjuk össze, mindig a legértékesebb, legritkább, legkalandosabb történetû kincsekre összpontosítva. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a képzõmûvészeti, régészeti, természettudományi, néprajzi, tudománytechnikai gyûjtemények valódi értékére – amelyet a leltárjegyzék megfelelõ rubrikájánál pontosabban mutat a látogatókra gyakorolt élmény, a megszerzett tudás mértéke. Igyekszünk hétrõl hétre minél több jellel ellátni az így körvonalazódó értéktérképet. A munkához az egyik székelyföldi múzeum üzenetét használjuk bátorításnak: – „Végre egy napilap, amelyik gondolkodik!” Burus János Botond |
A szatmári lelet a legnagyobb ismert, hasonló típusú fibula a világon, történelmi párhuzamai a mai Európa északi részére tehetõk. „Régi germán népcsoport használt ilyen típusú eszközt, valószínûleg a gepidák vagy a vandálok. A fibulát Krisztus után 250–300 körül készíthették. Becsült értéke több tízezer euró, de csupán eszmei értékrõl lehet szó, hiszen ilyesmit nem kapni az ócskásnál” – mondta el az osztályvezetõ. Összesen 20–25 hasonló csatot találtak eddig a világon, de mind közül ez a legtekintélyesebb és talán a legdíszesebb is. A fibula ezüsthuzalokból készült. „A folyékony ezüstöt formába öntötték, majd a kihûlt szálakat kézzel sodorták öszsze, fonták és forrasztva formázták. Ez a csat valamikor egy herceg vagy király palástját fogta össze, és jól látható helyen viselték. Nemcsak rangjelzõ dísz, hanem hasznos eszköz is volt” – magyarázta a muzeológus, megjegyezve, hogy a lelet mindmáig „publikálatlan”, azaz hivatalos szakmai fórumon még nem jelent meg róla ismertetõ. A múzeumi katalógus szerint az ezüst, magasított tûtartójú számszeríjfibula Straze-Sakrau típusú. A fibula részeit filigrándíszes huzalokkal illesztették össze, a lábrész pedig egy lapított gombban végzõdik. Magassága 5,6 cm. A múzeumi tárlat anyagának jelentõs része szintén az ezüst dísztû korszakából származik, és szabad dák, valamint germán törzsek használati tárgyaiból áll.
Legérdekesebb, hogy hasonló kapcsokat Európa más lelõhelyein csak sírokban találtak, Szatmár megyében viszont egy lakóház maradványai közül került elõ a kincs. A szakember valószínûnek tartja, hogy gazdája elveszítette az értékes tárgyat. A régészek nagy kérdése, hogy hová temetkezett az a család, akié az ékszer volt – hiszen ha a házban ilyen értékes tárgy található, a sírok temérdek kincset rejthetnek. „Mindenütt kutattunk, de nem sikerült rábukkannunk egyetlen sírhelyre sem a környéken. A régész álma egy fõúri sír feltárása, de ez nagyon ritka lehetõség” – sajnálkozott Gindele. A régész kiemelte: a lelet kapcsán biztos párhuzamot lehet vonni az itteni település és az északi temetkezési helyek között, így könynyen datálható, idõben majdnem pontosan behatárolható a nagykolcsi feltárás anyaga.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.