2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
Az állandó kiállítás arany- és ezüsttárgyainak biztonságát kódolt páncélajtók, térfigyelõ kamerák és lézeres mozgásérzékelõk szavatolják” – kezdte a tárlatvezetést Gindele Róbert, a múzeum régészeti osztályának vezetõje.
A gyûjtemény legértékesebb kincse egyben a tematikus kiállítás központi eleme is: egy ezüstbõl készült fibula, olyan kapcsolótû, amely valaha a felsõ ruházatot fogta össze a vállon. A fibula 1970-ben került a múzeumhoz Nagykolcs–Bagiláz lelõhelyrõl, Gheorghe Lazin régész, idõs muzeológus találta.
| Új rovat indul a Krónika Kultúra rovatában, címe Tárlatvezetõ. „Nyersanyagát” Erdély, a Partium és a szórvány múzeumainak tárlóiból válogatjuk össze, mindig a legértékesebb, legritkább, legkalandosabb történetû kincsekre összpontosítva. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a képzõmûvészeti, régészeti, természettudományi, néprajzi, tudománytechnikai gyûjtemények valódi értékére – amelyet a leltárjegyzék megfelelõ rubrikájánál pontosabban mutat a látogatókra gyakorolt élmény, a megszerzett tudás mértéke. Igyekszünk hétrõl hétre minél több jellel ellátni az így körvonalazódó értéktérképet. A munkához az egyik székelyföldi múzeum üzenetét használjuk bátorításnak: – „Végre egy napilap, amelyik gondolkodik!” Burus János Botond |
A szatmári lelet a legnagyobb ismert, hasonló típusú fibula a világon, történelmi párhuzamai a mai Európa északi részére tehetõk. „Régi germán népcsoport használt ilyen típusú eszközt, valószínûleg a gepidák vagy a vandálok. A fibulát Krisztus után 250–300 körül készíthették. Becsült értéke több tízezer euró, de csupán eszmei értékrõl lehet szó, hiszen ilyesmit nem kapni az ócskásnál” – mondta el az osztályvezetõ. Összesen 20–25 hasonló csatot találtak eddig a világon, de mind közül ez a legtekintélyesebb és talán a legdíszesebb is. A fibula ezüsthuzalokból készült. „A folyékony ezüstöt formába öntötték, majd a kihûlt szálakat kézzel sodorták öszsze, fonták és forrasztva formázták. Ez a csat valamikor egy herceg vagy király palástját fogta össze, és jól látható helyen viselték. Nemcsak rangjelzõ dísz, hanem hasznos eszköz is volt” – magyarázta a muzeológus, megjegyezve, hogy a lelet mindmáig „publikálatlan”, azaz hivatalos szakmai fórumon még nem jelent meg róla ismertetõ. A múzeumi katalógus szerint az ezüst, magasított tûtartójú számszeríjfibula Straze-Sakrau típusú. A fibula részeit filigrándíszes huzalokkal illesztették össze, a lábrész pedig egy lapított gombban végzõdik. Magassága 5,6 cm. A múzeumi tárlat anyagának jelentõs része szintén az ezüst dísztû korszakából származik, és szabad dák, valamint germán törzsek használati tárgyaiból áll.
Legérdekesebb, hogy hasonló kapcsokat Európa más lelõhelyein csak sírokban találtak, Szatmár megyében viszont egy lakóház maradványai közül került elõ a kincs. A szakember valószínûnek tartja, hogy gazdája elveszítette az értékes tárgyat. A régészek nagy kérdése, hogy hová temetkezett az a család, akié az ékszer volt – hiszen ha a házban ilyen értékes tárgy található, a sírok temérdek kincset rejthetnek. „Mindenütt kutattunk, de nem sikerült rábukkannunk egyetlen sírhelyre sem a környéken. A régész álma egy fõúri sír feltárása, de ez nagyon ritka lehetõség” – sajnálkozott Gindele. A régész kiemelte: a lelet kapcsán biztos párhuzamot lehet vonni az itteni település és az északi temetkezési helyek között, így könynyen datálható, idõben majdnem pontosan behatárolható a nagykolcsi feltárás anyaga.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.