2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
Az állandó kiállítás arany- és ezüsttárgyainak biztonságát kódolt páncélajtók, térfigyelõ kamerák és lézeres mozgásérzékelõk szavatolják” – kezdte a tárlatvezetést Gindele Róbert, a múzeum régészeti osztályának vezetõje.
A gyûjtemény legértékesebb kincse egyben a tematikus kiállítás központi eleme is: egy ezüstbõl készült fibula, olyan kapcsolótû, amely valaha a felsõ ruházatot fogta össze a vállon. A fibula 1970-ben került a múzeumhoz Nagykolcs–Bagiláz lelõhelyrõl, Gheorghe Lazin régész, idõs muzeológus találta.
| Új rovat indul a Krónika Kultúra rovatában, címe Tárlatvezetõ. „Nyersanyagát” Erdély, a Partium és a szórvány múzeumainak tárlóiból válogatjuk össze, mindig a legértékesebb, legritkább, legkalandosabb történetû kincsekre összpontosítva. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a képzõmûvészeti, régészeti, természettudományi, néprajzi, tudománytechnikai gyûjtemények valódi értékére – amelyet a leltárjegyzék megfelelõ rubrikájánál pontosabban mutat a látogatókra gyakorolt élmény, a megszerzett tudás mértéke. Igyekszünk hétrõl hétre minél több jellel ellátni az így körvonalazódó értéktérképet. A munkához az egyik székelyföldi múzeum üzenetét használjuk bátorításnak: – „Végre egy napilap, amelyik gondolkodik!” Burus János Botond |
A szatmári lelet a legnagyobb ismert, hasonló típusú fibula a világon, történelmi párhuzamai a mai Európa északi részére tehetõk. „Régi germán népcsoport használt ilyen típusú eszközt, valószínûleg a gepidák vagy a vandálok. A fibulát Krisztus után 250–300 körül készíthették. Becsült értéke több tízezer euró, de csupán eszmei értékrõl lehet szó, hiszen ilyesmit nem kapni az ócskásnál” – mondta el az osztályvezetõ. Összesen 20–25 hasonló csatot találtak eddig a világon, de mind közül ez a legtekintélyesebb és talán a legdíszesebb is. A fibula ezüsthuzalokból készült. „A folyékony ezüstöt formába öntötték, majd a kihûlt szálakat kézzel sodorták öszsze, fonták és forrasztva formázták. Ez a csat valamikor egy herceg vagy király palástját fogta össze, és jól látható helyen viselték. Nemcsak rangjelzõ dísz, hanem hasznos eszköz is volt” – magyarázta a muzeológus, megjegyezve, hogy a lelet mindmáig „publikálatlan”, azaz hivatalos szakmai fórumon még nem jelent meg róla ismertetõ. A múzeumi katalógus szerint az ezüst, magasított tûtartójú számszeríjfibula Straze-Sakrau típusú. A fibula részeit filigrándíszes huzalokkal illesztették össze, a lábrész pedig egy lapított gombban végzõdik. Magassága 5,6 cm. A múzeumi tárlat anyagának jelentõs része szintén az ezüst dísztû korszakából származik, és szabad dák, valamint germán törzsek használati tárgyaiból áll.
Legérdekesebb, hogy hasonló kapcsokat Európa más lelõhelyein csak sírokban találtak, Szatmár megyében viszont egy lakóház maradványai közül került elõ a kincs. A szakember valószínûnek tartja, hogy gazdája elveszítette az értékes tárgyat. A régészek nagy kérdése, hogy hová temetkezett az a család, akié az ékszer volt – hiszen ha a házban ilyen értékes tárgy található, a sírok temérdek kincset rejthetnek. „Mindenütt kutattunk, de nem sikerült rábukkannunk egyetlen sírhelyre sem a környéken. A régész álma egy fõúri sír feltárása, de ez nagyon ritka lehetõség” – sajnálkozott Gindele. A régész kiemelte: a lelet kapcsán biztos párhuzamot lehet vonni az itteni település és az északi temetkezési helyek között, így könynyen datálható, idõben majdnem pontosan behatárolható a nagykolcsi feltárás anyaga.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.