
2011. október 25., 09:322011. október 25., 09:32
A sokféle ünnepelnivaló így együtt nem adott okot túlzott bizakodásra, ami az előadás minőségét illeti: e sorok szerzője a legrosszabbra felkészülve öltötte föl vasárnapi ruháját és mosolyát, előre megbékélve a gondolattal, hogy az esemény fénye, a meghatottság és az emelkedettség bizonyosan túlragyogja majd a darabbal szembeni elvárásokat.
A váradi közönség ugyanis köztudottan a pápánál is katolikusabb, ezért érthető és elfogadható lett volna, ha a társulat nulla kockázatvállalással felel majd meg a magától értetődően langyos-konzervatív igényeknek, csendben meghúzódva a pompázatos épület, a stukkók és aranydíszek árnyékában. A tény, hogy nem így lett, üdítő meglepetésként szolgált, még akkor is, ha Keresztes Attila rendezése és Bianca Imelda Jeremias kosztümjei nem nyerték el mindenkinek a tetszését. Az, hogy ez a Liliomfi nem az a Liliomfi, már a színpadkép megpillantásakor világossá válik: az eklektikus, a klasszicistát a szecesszióval és a neobarokkal ötvöző színházbelső kellemes ellentétéül szolgált a minimalista díszlet, a fehér ajtók, amelyek előtt a csiricsáré jelmezek és maszkok megkaphatták a nekik járó rivaldafényt. Csiricsáré, mondom, és emlékeztetek minden nézőt, hogy Szigligeti Ede Liliomfija eleve ripacskodásnak íródott, ám mintegy másfél évszázad elteltével természetesen a vígjáték szabályai is megváltoztak. A 2011-es váradi Liliomfi története és szövege is jócskán átformálódott, ám – észben tartva, hogy vígjátékról, nem pedig valamilyen súlyos mondanivalót hordozó műről van szó – mindvégig tiszteletben tartja az alapanyagot, nem abból űz gúnyt. A bolondos történetet habarcsként fogja egybe Cári Tibor zenéje, amelyet szerencsére mostanában gyakran használ a társulat. Inspirált választás volt a társulat két frissen szerződtetett, fiatal színésze a két főszerepre: Hunyady István filigrán alakjával és kócos parókájával a vándorszínész forró lelkesedését közvetítette, bár az énekrészeket nem kellett volna erőltetni, ezt az apró kellemetlenséget azonban percenként elfeledtette Pitz Melinda – lehet, hogy túl fiatal vagyok, de én még sosem hallottam ilyen szép énekhangú „váradi” színésznőt.
Jó volt a váradiak komikusi oldalát látni, jó, hogy nincs pátosz, és nincs komolykodás, jó, hogy gyakran meg lehet tapsolni a kirobbanó energiájú Csíky Ibolyát és a darabban (mintegy spontán) legézabácsizott Hajdu Gézát és a nevetni való, mégis valahol tragikus Kardos M. Róbert-féle bohócalakot.
Liliomfi – Szigligeti Színház, Nagyvárad, 2011.
Rendező: Keresztes Attila. Díszlet: Mira János. Jelmez: Bianca Imelda Jeremias. Zene: Cári Tibor. Szereplők: Hajdu Géza, Csíky Ibolya, Pitz Melinda, Hunyadi István, Kardos M. Róbert, Szotyori József, Gajai Ágnes, Pál Hunor, Dimény Levente, Varga Balázs.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.