Az anyasággal kapcsolatos tapasztalatokat jeleníti meg színházi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás
Fotó: Simon Iringó
Az anyaságot és a szülővé válás folyamatát jeleníti meg színpadi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás. Csábi Anna temesvári színésznő a Krónikának elmondta, az improvizációs darab arra keresi a választ, etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, valamint beszélt arról is, miben más az anyaszerep a valóságban és a színpadon.
2022. július 31., 09:102022. július 31., 09:10
A Baby Bumm – kitettségi hatások című előadásban anyákat és kisbabáikat látjuk a színpadon. Monológokon keresztül ismerjük meg személyes történeteiket, tapasztalataikat a szülővé válásról és az utána következő pár hónapról. Az anyaságról, az előadás kihívásairól beszélt lapunknak Csábi Anna, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagja, a darab egyik szereplője, rendező.
Olyan anyák jelentkezését várták, akik szívesen megosztották anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatos élményeiket, érzéseiket. A színpadra állított darab nem egy hagyományos színházi produkció volt, nem törekedtek a klasszikus értelemben vett színészi játékra, hanem a kisbabák és totyogók voltak a főszereplők.
Fotó: Simon Iringó
„Az anyukák között ketten voltunk színészek, valamint Szabó Vera, aki az előadás játékmesteri szerepét vállalta. Ő indította a produkciót, fektette le az alapszabályokat, humorizálta a szituációkat. Egy baba volt kendőben rákötve, amiről az előadás végén kiderült, csak játékbaba. A darab egy erős gondolatot is megfogalmaz ezzel a jelenettel, miszerint a legradikálisabb tett, amit tehetünk a világért, hogy gyereket vállalunk. Érdekes felvetés, én úgy gondolom, a legönzőbb dolog a szaporodás ezen a túlnépesedett bolygón” – fogalmazott a színésznő.
Kihívást jelentett a színészi játék, ugyanis attól függetlenül, hogy előre betanulták a szöveget, és egymást követték a jelenetek, a kisbabák kiszámíthatatlan viselkedéséhez alkalmazkodni kellett.
Fotó: Simon Iringó
„A mi feladatunk egy jelenet volt arra a témára, hogy etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, mert nem ő dönt róla, és erről dokumentáció, felvétel is készülhet. Ez mindig egy ingoványos talaj. Amellett, hogy a jelenet vicces, szórakoztató és improvizatív volt, a gyerekekre is kellett reagálni. Azért is volt nehéz, mert színészként nagyobb volt magunkkal szemben az elvárás” – részletezte Csábi Anna.
Az előadást két hónapos próbafolyamat előzte meg, hetente egy alkalommal másfél vagy két órát próbáltak, később napi kétszer két órát. Ezek a találkozások a társasági eseményekhez hasonlítottak, ahol jókat lehetett beszélgetni, és a kisbabákat sem kellett másra bízni – tette hozzá.
A színfalak mögött kellett nyugtatnom, hogy meg ne hallják a nézőtéren. Ha a legkisebb diszkomfortérzetük volt, rögtön elöntött a bűntudat, hogy egy olyan dologra „kényszerítjük”, ami neki kellemetlen. Persze ezek a hétköznapokban is előfordulnak, hogy meg kell csinálni, ami neki nem tetszik, például cipőt kell húzni, ha utcára megyünk. A színház egy extrém dolog, ami nem feltétlenül elengedhetetlen, és így felvetődik az emberben, hogy ez etikus-e” – hangsúlyozta Csábi Anna.
Fotó: Simon Iringó
Sebők Bori magyarországi dramaturg, író és Török Tímea drámainstruktor a szereplők beszélgetései és improvizációi alapján írta meg az előadás szövegét. A Baby Bumm – kitettségi hatások című produkciót 2022. május 28-án mutatták be a budapesti MU Színházban. Egy-két előadás még szervezés alatt van, viszont nehéz az édesanya színészek programját összeegyeztetni.
Kérdésre válaszolva a színésznő elmondta, számára nem újdonság anyát alakítani színpadon. Egy ideje azon dolgozik, hogy a valóságot vigye színre. Tavaly mutatták be a Minden negyedik című rendezését, melynek témája a spontán és művi abortusz.
Mielőtt megszületett a gyermeke, személyesen tapasztalta meg a perinatális veszteséget, és kórházi tartózkodása során jött az ihlet, hogy összegyűjtsön olyan nőket, akik elmesélik saját történetüket terhességmegszakításról, vetélésről, magzati betegségről.
Fotó: Simon Iringó
„Én azt az autofikciós színházi formát keresem, ami saját történetekre épül. A fikció azért kell, hogy az egész színházi keretet kapjon, ne legyen unalmas, ne legyenek felismerhetők a szereplők vagy a hozzátartozók, előfordulhat, hogy valaki más mond el egy megtörtént esetet. Több szempontból fikció vegyül a saját történetekbe, de az élmények alapvetően valósak, és ezek adják az előadás erejét” – mondta a temesvári színésznő.
Hozzátette, mióta gyereke van, más érzés színpadon lenni, mert általában akkor játszik, amikor a kisbabája alszik, és ez számára nagyon sok bűntudattal jár, ezt az érzést pedig lehet, érdemes lenne színpadi eszközökkel is megjeleníteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!