Az anyasággal kapcsolatos tapasztalatokat jeleníti meg színházi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás
Fotó: Simon Iringó
Az anyaságot és a szülővé válás folyamatát jeleníti meg színpadi eszközökkel a Baby Bumm – kitettségi hatások című előadás. Csábi Anna temesvári színésznő a Krónikának elmondta, az improvizációs darab arra keresi a választ, etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, valamint beszélt arról is, miben más az anyaszerep a valóságban és a színpadon.
2022. július 31., 09:102022. július 31., 09:10
A Baby Bumm – kitettségi hatások című előadásban anyákat és kisbabáikat látjuk a színpadon. Monológokon keresztül ismerjük meg személyes történeteiket, tapasztalataikat a szülővé válásról és az utána következő pár hónapról. Az anyaságról, az előadás kihívásairól beszélt lapunknak Csábi Anna, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulatának tagja, a darab egyik szereplője, rendező.
Olyan anyák jelentkezését várták, akik szívesen megosztották anyasággal, gyerekneveléssel kapcsolatos élményeiket, érzéseiket. A színpadra állított darab nem egy hagyományos színházi produkció volt, nem törekedtek a klasszikus értelemben vett színészi játékra, hanem a kisbabák és totyogók voltak a főszereplők.
Fotó: Simon Iringó
„Az anyukák között ketten voltunk színészek, valamint Szabó Vera, aki az előadás játékmesteri szerepét vállalta. Ő indította a produkciót, fektette le az alapszabályokat, humorizálta a szituációkat. Egy baba volt kendőben rákötve, amiről az előadás végén kiderült, csak játékbaba. A darab egy erős gondolatot is megfogalmaz ezzel a jelenettel, miszerint a legradikálisabb tett, amit tehetünk a világért, hogy gyereket vállalunk. Érdekes felvetés, én úgy gondolom, a legönzőbb dolog a szaporodás ezen a túlnépesedett bolygón” – fogalmazott a színésznő.
Kihívást jelentett a színészi játék, ugyanis attól függetlenül, hogy előre betanulták a szöveget, és egymást követték a jelenetek, a kisbabák kiszámíthatatlan viselkedéséhez alkalmazkodni kellett.
Fotó: Simon Iringó
„A mi feladatunk egy jelenet volt arra a témára, hogy etikus-e a gyereket színpadon szerepeltetni, mert nem ő dönt róla, és erről dokumentáció, felvétel is készülhet. Ez mindig egy ingoványos talaj. Amellett, hogy a jelenet vicces, szórakoztató és improvizatív volt, a gyerekekre is kellett reagálni. Azért is volt nehéz, mert színészként nagyobb volt magunkkal szemben az elvárás” – részletezte Csábi Anna.
Az előadást két hónapos próbafolyamat előzte meg, hetente egy alkalommal másfél vagy két órát próbáltak, később napi kétszer két órát. Ezek a találkozások a társasági eseményekhez hasonlítottak, ahol jókat lehetett beszélgetni, és a kisbabákat sem kellett másra bízni – tette hozzá.
A színfalak mögött kellett nyugtatnom, hogy meg ne hallják a nézőtéren. Ha a legkisebb diszkomfortérzetük volt, rögtön elöntött a bűntudat, hogy egy olyan dologra „kényszerítjük”, ami neki kellemetlen. Persze ezek a hétköznapokban is előfordulnak, hogy meg kell csinálni, ami neki nem tetszik, például cipőt kell húzni, ha utcára megyünk. A színház egy extrém dolog, ami nem feltétlenül elengedhetetlen, és így felvetődik az emberben, hogy ez etikus-e” – hangsúlyozta Csábi Anna.
Fotó: Simon Iringó
Sebők Bori magyarországi dramaturg, író és Török Tímea drámainstruktor a szereplők beszélgetései és improvizációi alapján írta meg az előadás szövegét. A Baby Bumm – kitettségi hatások című produkciót 2022. május 28-án mutatták be a budapesti MU Színházban. Egy-két előadás még szervezés alatt van, viszont nehéz az édesanya színészek programját összeegyeztetni.
Kérdésre válaszolva a színésznő elmondta, számára nem újdonság anyát alakítani színpadon. Egy ideje azon dolgozik, hogy a valóságot vigye színre. Tavaly mutatták be a Minden negyedik című rendezését, melynek témája a spontán és művi abortusz.
Mielőtt megszületett a gyermeke, személyesen tapasztalta meg a perinatális veszteséget, és kórházi tartózkodása során jött az ihlet, hogy összegyűjtsön olyan nőket, akik elmesélik saját történetüket terhességmegszakításról, vetélésről, magzati betegségről.
Fotó: Simon Iringó
„Én azt az autofikciós színházi formát keresem, ami saját történetekre épül. A fikció azért kell, hogy az egész színházi keretet kapjon, ne legyen unalmas, ne legyenek felismerhetők a szereplők vagy a hozzátartozók, előfordulhat, hogy valaki más mond el egy megtörtént esetet. Több szempontból fikció vegyül a saját történetekbe, de az élmények alapvetően valósak, és ezek adják az előadás erejét” – mondta a temesvári színésznő.
Hozzátette, mióta gyereke van, más érzés színpadon lenni, mert általában akkor játszik, amikor a kisbabája alszik, és ez számára nagyon sok bűntudattal jár, ezt az érzést pedig lehet, érdemes lenne színpadi eszközökkel is megjeleníteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!