Fotó: A szerző felvétele
2009. július 06., 09:512009. július 06., 09:51
A Partiumi Írótábor második napján, péntek délelőtt indult a több országból érkezett résztvevőket szállító busz Nagyváradról az érmelléki Érsemjénbe, Kazinczy Ferenc szülőfalujába. Mivel az idei év a nyelvújító születésének 250. évfordulója, a rendezvények nagy része az anyanyelvápolás, nyelvmegújulás témája köré rendeződött. A délelőtti előadások színhelyéül a nemrégiben felújított semjéni kultúrotthon szolgált.
Barabás Zoltán szervező, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: ideje levenni a polcról Kazinczy köteteit, leveleit, és érdemben foglalkozni a magyar nyelv megújítójának munkásságával. Balazsi József, Érsemjén polgármestere elmondta, örül, hogy az írótábor rangos vendégei itt emlékeznek meg az íróról és irodalomszervezőről, hiszen Magyarországon Kazinczy kapcsán leginkább csak a végső nyughelyet, Széphalmot emlegetik és látogatják, a szülőfaluról megfeledkezve. Elmondta: úgy érzi, az érsemjénieknek kötelességük megőrizni a nyelvújító emlékét, és „szikráknak kell lenniük a magyar nyelv szeretetében”.
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Szólláth Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak szüksége van egy hangját hallató, nemzetének elkötelezett értelmiségre. Külön kiemelte, hogy a tavalyi állapotokhoz képest mekkora fejlődésen ment keresztül a semjéni községközpont: a felújított kultúrház és az előtte elterülő park a Kazinczy-szoborral, a hatékonyan működtetett Kazinczy–Fráter–Csiha-emlékház önmagáért beszél.
A Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin az együttműködés fontosságát emelte ki. Elmondta, ennek volt valójában a zsenije Kazinczy Ferenc, aki irodalmi életet szervezett a házak méheseiben egymástól elszigetelten alkotó írók számára. A nyelvújítás pedig ismét a küszöbön áll – vélte – hiszen számos idegen szó árad be a magyar nyelvbe nap mint nap. Mezey Katalin azt mondta, reméli, hogy mindet sikerül majd olyan humorral és kreativitással befogadni az anyanyelvbe, mint például az elektronikus levelezésnél használt címekben a „kukacot”.
Az előadások után a helyi Ezüstperje néptánccsoport fellépését tapsolták meg az írótábor lakói, majd megkoszorúzták Kazinczy mellszobrát a kultúrház előtt elterülő parkban. Ezt követően a résztvevők a közeli emlékmúzeumba látogattak, amelyben Kazinczy Ferencnek, Csiha Kálmán püspöknek, illetve a „nótás hadnagynak”, Fráter Lórándnak is szenteltek egy-egy szobát. A csapatot végül Fülöp János lelkipásztor fogadta a református templomban, melyben a nyelvújítót keresztelték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok