HIRDETÉS

Erősíteni kellene a közszolgálati televízió kisebbségi műsorait

Szucher Ervin 2018. május 07., 13:07

Kívülről nagyon szép kép alkotható a romániai regionális és kisebbségi nyelveken zajló közszolgálati televíziózásról, belülről viszont mindez jóval árnyaltabbnak tűnik – derült ki azon a szakmai konferencián, amelyet a hétvégén Marosvásárhelyen szerveztek.

Cristel Ungur Țopescu, a német adás szerkesztője Fotó: Szucher Ervin

A Román Televízió legrégebbi állandó műsorának az Enciklopédia című, szombat esti tudományismertetőn kívül a magyar és a német adás számít. Nemzedékek sora nőtt fel az immár negyvenkilenc esztendeje sugárzott magyar, illetve német műsorokon, melyek mindössze a Ceauşescu-éra utolsó és egyben legvadabb korszakában, 1985 és ’89 között szüneteltek.

A közszolgálati adó három erdélyi – a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári – stúdiója naponta gyárt és sugároz kisebbségi nyelveken.

HIRDETÉS

A bánsági televízió eddig nyolc, 2017 óra immár kilenc nyelven készít műsorokat, ami európai szinten is egyedülálló teljesítménynek számít. A legfrissebb adással, a havonta egy alkalommal sugárzott 30 perces olasz műsorral a térségbe telepedett itáliai üzletember-kolónia tagjait kívánják megszólítani. A vásárhelyi stúdió adásideje fele-fele arányban oszlik meg a román és a magyar szerkesztőségek között, ráadásul a legfiatalabbnak számító vidéki adó német nyelvű műsorral is büszkélkedhet. Amíg a TVR+ portál működött, az országos adó által közvetített német adások az anyaországba kitelepedett szászokhoz és svábokhoz is elértek. 

Emellett a romániai kisebbségi illetve regionális televíziózásnak számos árnyoldala is van – hangzott el az Egy ernyő alatt című hétvégi tanácskozáson, melyet a TVR marosvásárhelyi stúdiójának tízéves fennállása alkalmából szerveztek.

Számos esetben a tévénéző nem is sejti, milyen nehézségekkel és mekkora munkavolumennel kell megküzdeniük azoknak, akik kisebbségi adásokat készítenek. „Temesváron azzal szoktunk büszkélkedni, hogy a kutyák is három nyelven ugatnak. Szinte nincs is olyan bánsági román, akinek felmenői révén ne folyna valamiféle kisebbségi vér az ereiben. Viszont a kilencnyelvű műsort mindössze három szerkesztő rakja össze, értelemszerűen olyanok, akik több nyelvet is beszélnek – vázolta a temesvári helyzetet Andrei Boroşovici, a helyi köztévé igazgatója, aki a szlovák nyelvű műsorok gyártásában is kiveszi a részét. Mint mondta,

a munka nagy részét külmunkatársakkal, az adott nemzeti csoport tagjai segítségével kénytelenek megoldani. Ez sokszor gondot jelent, mert velük szemben nem tudnak komolyabb elvárásokat megfogalmazni.

Christel Ungar Ţopescu, a TVR igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy a bukaresti német nyelvű műsor szerkesztőjeként az elmúlt negyed évszázadban számtalan esetben meg kellett küzdenie a kisebbségi adás fennmaradásáért. Elkeserítőnek tartja, hogy amikor új elnök-vezérigazgató kerül a Román Televízió élére, újra és újra bizonygatni kell a német adások fontosságát.

„Szinte nem volt olyan igazgató, aki ne azzal a kérdéssel kezdte volna, hogy miért van szükség kisebbségi adásokra, főként német nyelvű műsorra?” – mesélte Ungar.

Erdélyben és a Bánságban valóban kevés szász és sváb maradt, viszont a német nyelvű műsorok, a feliratozás által, rengeteg román és más nemzetiségű nézőhöz is eljutnak – hangsúlyozta. Igazgatótanácsbeli kollégája, Sebesi Karen Attila úgy értékelte, a kisebbségi szerkesztőségek mind személyzeti, mind műszaki szempontból komoly erősítésre szorulnak. Úgy vélte, a három erdélyi területi stúdión kívül a jászvásárinak és a craiovainak is illene kisebbségi műsorokat sugároznia, utalva a moldvai és olténiai régiókban élő nemzetiségek igényére. „A centenárium évében ez bölcs döntés lenne a közszolgálati tévé vezetőségének részéről” – mondta.

A tanácskozást szervező vásárhelyi stúdió kisebbségi adásait irányító Fekete Hajnal lapunknak elmondta, a három székelyföldi megyét is lefedő adónak több magyar nyelvű műsoridőre lenne szüksége, ám ugyanakkor a jelenlegi napi háromórás program elkészítéséhez is sokszor szűknek bizonyul a személyzeti létszám.

„Értékmentő és értékteremtő szándékkal készült rétegműsorainkkal így is igyekszünk bemutatni az erdélyi magyarság sajátos életét. Célunk a pártatlan tájékoztatás mellett az, hogy a köztudatba emeljük és ott tartsuk szellemi és kulturális örökségünk értékeit” – nyomatékosította Fekete Hajnal.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az Európai Unió mellszélességgel kiáll a regionális és kisebbségi nyelveken folyó televíziózás mellett, mert Brüsszel rájött, hogy komoly identitástudat-erősítő szerepük van.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS