Erősíteni kellene a közszolgálati televízió kisebbségi műsorait

A bánsági televízió eddig nyolc, 2017 óra immár kilenc nyelven készít műsorokat, ami európai szinten is egyedülálló teljesítménynek számít. A legfrissebb adással, a havonta egy alkalommal sugárzott 30 perces olasz műsorral a térségbe telepedett itáliai üzletember-kolónia tagjait kívánják megszólítani. A vásárhelyi stúdió adásideje fele-fele arányban oszlik meg a román és a magyar szerkesztőségek között, ráadásul a legfiatalabbnak számító vidéki adó német nyelvű műsorral is büszkélkedhet. Amíg a TVR+ portál működött, az országos adó által közvetített német adások az anyaországba kitelepedett szászokhoz és svábokhoz is elértek. 

Számos esetben a tévénéző nem is sejti, milyen nehézségekkel és mekkora munkavolumennel kell megküzdeniük azoknak, akik kisebbségi adásokat készítenek. „Temesváron azzal szoktunk büszkélkedni, hogy a kutyák is három nyelven ugatnak. Szinte nincs is olyan bánsági román, akinek felmenői révén ne folyna valamiféle kisebbségi vér az ereiben. Viszont a kilencnyelvű műsort mindössze három szerkesztő rakja össze, értelemszerűen olyanok, akik több nyelvet is beszélnek – vázolta a temesvári helyzetet Andrei Boroşovici, a helyi köztévé igazgatója, aki a szlovák nyelvű műsorok gyártásában is kiveszi a részét. Mint mondta,

Christel Ungar Ţopescu, a TVR igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy a bukaresti német nyelvű műsor szerkesztőjeként az elmúlt negyed évszázadban számtalan esetben meg kellett küzdenie a kisebbségi adás fennmaradásáért. Elkeserítőnek tartja, hogy amikor új elnök-vezérigazgató kerül a Román Televízió élére, újra és újra bizonygatni kell a német adások fontosságát.

Erdélyben és a Bánságban valóban kevés szász és sváb maradt, viszont a német nyelvű műsorok, a feliratozás által, rengeteg román és más nemzetiségű nézőhöz is eljutnak – hangsúlyozta. Igazgatótanácsbeli kollégája, Sebesi Karen Attila úgy értékelte, a kisebbségi szerkesztőségek mind személyzeti, mind műszaki szempontból komoly erősítésre szorulnak. Úgy vélte, a három erdélyi területi stúdión kívül a jászvásárinak és a craiovainak is illene kisebbségi műsorokat sugároznia, utalva a moldvai és olténiai régiókban élő nemzetiségek igényére. „A centenárium évében ez bölcs döntés lenne a közszolgálati tévé vezetőségének részéről” – mondta.

„Értékmentő és értékteremtő szándékkal készült rétegműsorainkkal így is igyekszünk bemutatni az erdélyi magyarság sajátos életét. Célunk a pártatlan tájékoztatás mellett az, hogy a köztudatba emeljük és ott tartsuk szellemi és kulturális örökségünk értékeit” – nyomatékosította Fekete Hajnal.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az Európai Unió mellszélességgel kiáll a regionális és kisebbségi nyelveken folyó televíziózás mellett, mert Brüsszel rájött, hogy komoly identitástudat-erősítő szerepük van.