Szabó Dénes a két világháború közt a kincses városbeli egyetem épületét is lefotózta
Fotó: Szabó Dénes – OSZK Fotótér
A két világháború előtti és közötti Erdélyt, tájakat, városokat, arcokat, életképeket is megörökített fotóin a kolozsvári Szabó Dénes, akinek hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Fotótér elnevezésű felületén tették közzé Trianon századik évfordulóján. Szabó Dénes munkásságáról Blos-Jáni Melinda fotótörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.
2020. június 23., 22:332020. június 23., 22:33
2020. június 24., 17:232020. június 24., 17:23
Több mint tízezer első világháborús és régi erdélyi fotót tett közzé a Fotótér elnevezésű új tartalomszolgáltatás keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. A kolozsvári Szabó Dénes (1907–1982) életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába.
A már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit. A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata.
Blos-Jáni Melinda fotótörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója megkeresésünkre elmondta,
„A film családfájának egyik gyökere a fotó. Volt, hogy a fotóra, volt, hogy a filmre volt nagyobb igény Kolozsváron, ezért a Fotofilm cég alapítója, Fekete László egy cég keretében próbálta művelni mindkettőt. A nagyváradi származású Fekete László, aki fotósként kezdte a pályáját, Janovics Jenő operatőrévé vált 1920-ig, miután Bécsben eltanulta a filmkészítés mesterségét” – mondta el a fotótörténész.
Blos-Jáni Melinda fotótörténész
Fotó: Facebook
Mint kifejtette, az 1920-as években, a román királyság idejében is igény mutatkozott arra, hogy Fekete híradófelvételeket készítsen a kolozsvári felvonulásokról, eseményekről. Később, az 1940-es évek elején, a „kis magyar világ” idején hasonlóképpen együttműködött a Magyar Távirati Irodával, hogy ugyancsak híradófelvételeket készítsen.
– fejtette ki Blos-Jáni Melinda. Hozzátette, ebben az időszakban, a két világháború között csak a híradó volt az, ami filmként eladható volt, játékfilmkészítésre nem nagyon volt keret, pénz, háttérintézmény, így ennek köszönhetően a Fotofilm vállalkozás tevékenysége eltolódott az üzlet, a műtermi fotózás irányába. A Fotofilm műhely, laboratórium a mai bábszínház udvarán működött, és egy ideig itt őrizték a Janovics-filmek fennmaradt kópiáit is.
Szabó Dénes Fekete Lászlónak volt az utódja, aki a céget fotóműhelyként fejlesztette rangosabb szintűre – magyarázta a fotótörténész.
„Az 1945 utáni korszak kevésbé jelenik meg az OSZK gyűjteményében. Az 1930-as években mérsékelt volt az igényelt fotók mennyisége, a 40-es évek elején ez a mennyiség nagyon megnövekedett, hiszen erős érzelmi hatások elérése végett intenzívebben használták a képeket a korabeli médiában is. Az 1945 utáni években jóval kevesebb a fotó, mondhatni az 1960-ig tartó korszak az archívumokban is vakfolt, ami felfedezésre vár” – fejtette ki Blos-Jáni Melinda.
Torockói esküvő, csoportkép menyasszonnyal, 1933
Fotó: Szabó Dénes – OSZK Fotótér
Rámutatott, Szabó Dénesnek az OSZK oldalán látható hagyatéka főként az 1930–40-es években készült munkákat tartalmazza, amelyek képeslapgyártás végett készültek.
– mondta Blos-Jáni Melinda. Mint kifejtette, a Fotofilm-gyűjteményben egyébként kuriózumnak számító archív fotókat is találhatunk, mint a Sebestyén-palota építéséről tudósító képeket – mivel az épület 1905 körül épült, ezt Szabó Dénes nem fényképezhette, csak reprózta.
„A képeslapoknak nagyon látványosaknak kellett lenniük, az erdélyi tájat látványosságként tálalták, a településeknek pedig keresték a városiasabb, modernebb arcát.
A Szabó Dénes-gyűjtemény arról is tanúskodik, hogy egy képeslapkészítő milyen nagy körutakra kényszerült, hogy lefedje megrendelőinek az igényeit, feltehetőleg egy-egy helyszínen nem időzött sokat, ezért nem kerülhetett közelebbi kapcsolatba az ottani világgal – mondta a fotótörténész.
Mint fogalmazott, emiatt kevesebb a pillanatfelvétel, inkább az épületek monumentálitását megmutató látképek dominálnak, amelyeken alig látni embereket. „Kicsit olyanok ezek képek, mint egy múzeumi katalógus képei. Szabó Dénes mintha »egybegyűjtötte volna a tájakat«, ahogyan elődje, Veress Ferenc (kolozsvári fotográfus, 1832–1916) tette, akinek szintén az volt a célja: „múzeumi tárgyként” megörökíteni korának Erdélyét fotókon – mondta a fotótörténész.
Apa gyermekeivel. Szabó Dénes szintén Torockón készítette ezt a képet
Fotó: Szabó Dénes – OSZK Fotótér
Blos-Jáni Melinda rámutatott, az OSZK-gyűjtemény újdonsága, hogy Szabó Dénes munkásságának egy eddig kevésbé feltárt oldalát is megismerhetjük, ugyanis a képeslapok mellett „élőbb” fotók is találhatók a hagyatékban, amelyeken az öltözködés, a népviselet és arcok sejlenek föl. Vannak emberközeli sorozatai, portrék is.
Vannak riportfotók és műtermi, megrendelésre készített képek is: esküvők, családi fotók, műtermi portrék, amelyek egy szociológiai/antropológiai olvasat számára is érdekesek lehetnek. „Úgy gondolom, Szabó Dénes nem annyira fotóművészként releváns, hanem remek kisiparosként, aki jól ismerte a korszak képi fordulatait, és olyan intenzíven volt jelen az éppen aktuális eseményeken, helyszíneken, hogy a huszadik század elejének krónikásává vált” – összegzett Blos-Jáni Melinda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!