
Fotó: Nemzetiszínház.hu
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre. Emellett látható a Déryné Társulat új előadása és egy monodráma, amellyel a holokausztra emlékeznek – olvasható a teátrum MTI-hez eljuttatott közleményében.
2024. május 10., 14:262024. május 10., 14:26
A közleményben Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját idézik, aki kiemelte: a teátrum egyik fontos küldetése, hogy a magyar nyelvű színjátszás egészére rálátást biztosítson az ország első színházában.
– idézik Vidnyánszky Attilát.
Én így látom – Tompa Miklós mesél címmel a székelyföldi rendező élet- és színháztörténetei május 11-én elevenednek meg a Gobbi Hilda Színpadon Barabás Olga rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában. Az előadás Bérczes László Székely körvasút című interjúkötete nyomán született.
A Székely Színház alapító-rendezőjét az UNITER-díjas László Csaba alakítja.
A holokauszt 80 évfordulójának alkalmából látható a Kazán István Kamaraszínház Kislány a pokolban című előadása május 16-án a Kaszás Attila Teremben. A darab Sárdi Mária igaz történetét mutatja be a budapesti gettótól a koncentrációs táborig. A monodrámát Gunyecz Anna adja elő, Kriszt László rendezésében.
Május 21-én egy szerelmi történet elevenedik meg a Gobbi Hilda Színpadon; Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét a Déryné Társulat mutatja be. A szerző a történet ötletét Kós Károly építésznél tett 1914-es farsangi látogatásból merítette, a regény alakjainak modelljei pedig első felesége és annak nagynénjei voltak. „Egy letűnt világ korrajza a regény: derűvel és keserűséggel, móriczi vaskossággal és érzékenységgel” – áll az előadás ismertetőjében.
Május 22-én Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének színpadi változata látható a nagyszínpadon a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában, Szikora János rendezésében. „A színházi előadás új megközelítésben, a sűrítés és az színészi játék varázsával hozza közel hozzánk az 1849-49-es évek valóságának máig érvényes kérdéseit, és az akkor élt emberek válaszait” – írják a darab ismertetőjében.
Május 23-án Móricz Zsigmond dzsentrivilága kel életre a színpadon. A Kivilágos kivirradtig című előadás a szombathelyi Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciójában látható. Az 1898-ben játszódó regénynek nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. „Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István-nap van minden hétvégén, és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok” – fogalmaznak a darab ismertetőjében. Mint írják, Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!