Hirdetés

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban

•  Fotó: Nemzetiszínház.hu

Fotó: Nemzetiszínház.hu

Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre. Emellett látható a Déryné Társulat új előadása és egy monodráma, amellyel a holokausztra emlékeznek – olvasható a teátrum MTI-hez eljuttatott közleményében.

Krónika

2024. május 10., 14:262024. május 10., 14:26

A közleményben Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját idézik, aki kiemelte: a teátrum egyik fontos küldetése, hogy a magyar nyelvű színjátszás egészére rálátást biztosítson az ország első színházában.

Idézet
Ezért hívunk meg évről évre társulatokat az országból és a határon túli területekről. Így a fővárosi közönség a vendégelőadásokon keresztül megismerheti a magyar színházművészet törekvéseit, a vidéki és határon túli társulatok pedig otthonuknak érezhetik a nemzet színházát”

– idézik Vidnyánszky Attilát.

Hirdetés

Én így látom – Tompa Miklós mesél címmel a székelyföldi rendező élet- és színháztörténetei május 11-én elevenednek meg a Gobbi Hilda Színpadon Barabás Olga rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában. Az előadás Bérczes László Székely körvasút című interjúkötete nyomán született.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a 2024/2025-ös szezonban ünnepli 80. évadját, az előadással alapítója, nagyformátumú alkotója előtt tiszteleg.

A Székely Színház alapító-rendezőjét az UNITER-díjas László Csaba alakítja.

A holokauszt 80 évfordulójának alkalmából látható a Kazán István Kamaraszínház Kislány a pokolban című előadása május 16-án a Kaszás Attila Teremben. A darab Sárdi Mária igaz történetét mutatja be a budapesti gettótól a koncentrációs táborig. A monodrámát Gunyecz Anna adja elő, Kriszt László rendezésében.

Május 21-én egy szerelmi történet elevenedik meg a Gobbi Hilda Színpadon; Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét a Déryné Társulat mutatja be. A szerző a történet ötletét Kós Károly építésznél tett 1914-es farsangi látogatásból merítette, a regény alakjainak modelljei pedig első felesége és annak nagynénjei voltak. „Egy letűnt világ korrajza a regény: derűvel és keserűséggel, móriczi vaskossággal és érzékenységgel” – áll az előadás ismertetőjében.

Május 22-én Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének színpadi változata látható a nagyszínpadon a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában, Szikora János rendezésében. „A színházi előadás új megközelítésben, a sűrítés és az színészi játék varázsával hozza közel hozzánk az 1849-49-es évek valóságának máig érvényes kérdéseit, és az akkor élt emberek válaszait” – írják a darab ismertetőjében.

Május 23-án Móricz Zsigmond dzsentrivilága kel életre a színpadon. A Kivilágos kivirradtig című előadás a szombathelyi Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciójában látható. Az 1898-ben játszódó regénynek nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. „Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István-nap van minden hétvégén, és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok” – fogalmaznak a darab ismertetőjében. Mint írják, Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 26., hétfő

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában

Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
Hirdetés
Hirdetés