
Závada Pál írót Dési János újságíró faggatta
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Kolozsvári témájú regénye is van, és Nagyvárad lesz az egyik helyszíne a készülő új művének. Závada Pál erdélyi élményeiről, regényeinek témaválasztásáról, hátteréről, a számára „megfejthetetlen rejtélyről” mesélt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
2021. június 05., 16:152021. június 05., 16:15
2021. június 05., 16:232021. június 05., 16:23
„Ezek csupa olyan kérdések, melyeket mindig nehezen tudtam megfejteni, egy csomó ma is rejtély, megfejthetetlen” – jelentette ki Závada Pál arra a kérdésre, miért választ regényei témájául nagy történelmi fordulópontokat. A magyarországi író Dési János újságíró kérdésére válaszolt péntek este a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét népes közönsége előtt.
ide érkezik 1941 szeptemberében a két szereplő, egy katonadiplomata és egy újságíró, hogy részt vegyen az Észak-Erdély visszacsatolása alkalmából tartott ünnepségen.
„Ezek kitalált élmények, de voltak saját élmények is” – mondta az író, felidézve, ahogy 1991 februárjában a Holmi szerző- és szerkesztőgárdájával eljöttek Kolozsvárra, Marosvásárhelyre.
mesélte az író arra utalva, hogy Kányádi a magyar költészetet „katedrálishoz” hasonlította.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Művei témaválasztásáról elmondta: a nagy történelmi fordulóponthoz komoly szégyenek is társulnak, ezekben az időszakokban „valami borzalmas, felfoghatatlan zajlik, valami megmagyarázhatatlan, ami nem csak fekete vagy fehér”.
Épp ezért művei valós vagy kitalált szereplőiről nem tudja minden esetben előre, hogy melyikük lesz a nyertes, hogy melyik érvelésnek lesz igaza. „Írás közben szoktam lefolytatni ezeket a vitákat” – mondta Závada Pál, hozzátéve, hogy ez nem úgy van, mint a bokszban, amikor az egyik kiüti a másikat és felemelik a győztest.
„Nehéz elmondani, hogy a történeti emlékezetben mi hogyan csapódik le” – vélte a szerző, akinek regényeiben valós események, személyek is szerepelnek, beszélgetnek az ő kitalált, fiktív hőseivel.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Új, készülő művéről elmondta: Nagyváradon és Berlinben játszódó verses regény. Cselekménye 1937-ben kezdődik, amikor a főszereplő kikerül a német fővárosba, majd visszatér a Körös-partra, ahol a gettót is megjárja.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!