Závada Pál írót Dési János újságíró faggatta
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Kolozsvári témájú regénye is van, és Nagyvárad lesz az egyik helyszíne a készülő új művének. Závada Pál erdélyi élményeiről, regényeinek témaválasztásáról, hátteréről, a számára „megfejthetetlen rejtélyről” mesélt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
2021. június 05., 16:152021. június 05., 16:15
2021. június 05., 16:232021. június 05., 16:23
„Ezek csupa olyan kérdések, melyeket mindig nehezen tudtam megfejteni, egy csomó ma is rejtély, megfejthetetlen” – jelentette ki Závada Pál arra a kérdésre, miért választ regényei témájául nagy történelmi fordulópontokat. A magyarországi író Dési János újságíró kérdésére válaszolt péntek este a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét népes közönsége előtt.
ide érkezik 1941 szeptemberében a két szereplő, egy katonadiplomata és egy újságíró, hogy részt vegyen az Észak-Erdély visszacsatolása alkalmából tartott ünnepségen.
„Ezek kitalált élmények, de voltak saját élmények is” – mondta az író, felidézve, ahogy 1991 februárjában a Holmi szerző- és szerkesztőgárdájával eljöttek Kolozsvárra, Marosvásárhelyre.
mesélte az író arra utalva, hogy Kányádi a magyar költészetet „katedrálishoz” hasonlította.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Művei témaválasztásáról elmondta: a nagy történelmi fordulóponthoz komoly szégyenek is társulnak, ezekben az időszakokban „valami borzalmas, felfoghatatlan zajlik, valami megmagyarázhatatlan, ami nem csak fekete vagy fehér”.
Épp ezért művei valós vagy kitalált szereplőiről nem tudja minden esetben előre, hogy melyikük lesz a nyertes, hogy melyik érvelésnek lesz igaza. „Írás közben szoktam lefolytatni ezeket a vitákat” – mondta Závada Pál, hozzátéve, hogy ez nem úgy van, mint a bokszban, amikor az egyik kiüti a másikat és felemelik a győztest.
„Nehéz elmondani, hogy a történeti emlékezetben mi hogyan csapódik le” – vélte a szerző, akinek regényeiben valós események, személyek is szerepelnek, beszélgetnek az ő kitalált, fiktív hőseivel.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Új, készülő művéről elmondta: Nagyváradon és Berlinben játszódó verses regény. Cselekménye 1937-ben kezdődik, amikor a főszereplő kikerül a német fővárosba, majd visszatér a Körös-partra, ahol a gettót is megjárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!