Erdélyi történelmi családok jóvátételért vívott küzdelmeit mutatja be Margittai Gábor Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kötete. A könyvről az író az m1 aktuális csatorna szerdai műsorában beszélt.
2017. április 27., 09:012017. április 27., 09:01
2017. április 27., 10:022017. április 27., 10:02
Margittai Gábor elmondta, évtizedek óta járják a Kárpát-medencét feleségével, Major Anitával. Mindig azokat a területeket kutatják, melyek szórványba szorultak, melyeken mindössze egy vagy egy magyar sem él. A kétezres évek elején azt tapasztalták a Felvidéken, hogy az ottani arisztokrácia panelházakba húzódva él.
„Olyan történeketek tudtak elmesélni nekünk, amelyek nagy erővel megvilágították ennek az szórványba szorított osztálynak a történetét. Elkezdtünk nyomozni és azt találtuk, hogy a történetek hálózatban függnek össze. Így jutottunk el a például a Batthyányakhoz a mai Burgenlandban\" – mondta el Margittai Gábor.
A kötet arról számol be, ahogyan a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szállnak a román állammal. Margittai Gábor azt nyomozta ki, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni oda.
Az író elmondása szerint a kötetben szereplő családokat a kommunizmus idején pincelakásokba, kényszerlakhelyekre telepítették. 1921-ben elvett birtokaikat már nem perelhetik vissza, az 1949-ben elkobzottakért viszont még harcolnak. „Az egyik szereplő szerint kétszeres bűnük volt: hogy magyarok és hogy arisztokraták voltak\" – emelte ki Margittai Gábor.
Mint mondta, nagyon sok kastély drámai helyzetben van, az összeomlás veszélye fenyegeti. Azok az épületek, melyek állami funkciót kaptak, megőrződtek a rendszerváltásig, azt követően azonban gyakran a környékbeliek kezdték fosztogatni és széthordani. A könyv anyagából június elején a Pesti Vigadóban nyílik kiállítás, az év során pedig dokumentumfilm is készül belőle.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok