Jövőre elkezdődhet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új, Erdélyt bemutató tájegységének építése – tájékoztatta közleményben az MTI-t a skanzen.
2016. június 21., 18:002016. június 21., 18:00
A magyar kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre. A közlemény emlékeztetett arra, hogy a fejlesztés keretében 2021-ig több mint 100, eredeti helyén pusztulásra ítélt építmény és mintegy 35 ezer műtárgy kap helyet Szentendrén. Az épületegyüttes nemcsak az épített örökséget mutatja majd be, hanem az 1920 és 2000 közötti Erdély és a Partium hagyományos kultúráját, mindennapi életét is a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.
Felidézték: már az 1990-es évek végén megfogalmazódott az igény, hogy a skanzennek be kell mutatnia az elcsatolt országrészek magyarságának népi építészetét és életmódját. Az elmúlt tizenöt évben intenzív kutató- és terepmunka, valamint gyűjtés történt, amelynek eredményként több százmillió forint értékben sikerült pusztuló épületeket, műtárgyakat megmenteni. „Már elkészült az épületjegyzék és a telepítési terv, jövőre elindulhatnak az építési munkálatok” – emelték ki.
Mint kifejtették, a fejlesztés eredményeként az első olyan komplex állandó kiállítás épül meg Magyarországon, amely Erdély és a Partium épített, tárgyi és szellemi örökségét csaknem egy évszázadon átívelő időszakban mutatja be, a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb összefüggő tárgyi, szöveges, fénykép- és filmadatbázis összegyűjtésével.
Az intézmény közölte: az Erdély tájegység a 103 ezer négyzetkilométeres terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimesen keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!