
Jövőre elkezdődhet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új, Erdélyt bemutató tájegységének építése – tájékoztatta közleményben az MTI-t a skanzen.
2016. június 21., 18:002016. június 21., 18:00
A magyar kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre. A közlemény emlékeztetett arra, hogy a fejlesztés keretében 2021-ig több mint 100, eredeti helyén pusztulásra ítélt építmény és mintegy 35 ezer műtárgy kap helyet Szentendrén. Az épületegyüttes nemcsak az épített örökséget mutatja majd be, hanem az 1920 és 2000 közötti Erdély és a Partium hagyományos kultúráját, mindennapi életét is a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.
Felidézték: már az 1990-es évek végén megfogalmazódott az igény, hogy a skanzennek be kell mutatnia az elcsatolt országrészek magyarságának népi építészetét és életmódját. Az elmúlt tizenöt évben intenzív kutató- és terepmunka, valamint gyűjtés történt, amelynek eredményként több százmillió forint értékben sikerült pusztuló épületeket, műtárgyakat megmenteni. „Már elkészült az épületjegyzék és a telepítési terv, jövőre elindulhatnak az építési munkálatok” – emelték ki.
Mint kifejtették, a fejlesztés eredményeként az első olyan komplex állandó kiállítás épül meg Magyarországon, amely Erdély és a Partium épített, tárgyi és szellemi örökségét csaknem egy évszázadon átívelő időszakban mutatja be, a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb összefüggő tárgyi, szöveges, fénykép- és filmadatbázis összegyűjtésével.
Az intézmény közölte: az Erdély tájegység a 103 ezer négyzetkilométeres terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimesen keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!