Jövőre elkezdődhet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új, Erdélyt bemutató tájegységének építése – tájékoztatta közleményben az MTI-t a skanzen.
2016. június 21., 18:002016. június 21., 18:00
A magyar kormány 2017-ben 1,9 milliárd forintot szán a projektre. A közlemény emlékeztetett arra, hogy a fejlesztés keretében 2021-ig több mint 100, eredeti helyén pusztulásra ítélt építmény és mintegy 35 ezer műtárgy kap helyet Szentendrén. Az épületegyüttes nemcsak az épített örökséget mutatja majd be, hanem az 1920 és 2000 közötti Erdély és a Partium hagyományos kultúráját, mindennapi életét is a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.
Felidézték: már az 1990-es évek végén megfogalmazódott az igény, hogy a skanzennek be kell mutatnia az elcsatolt országrészek magyarságának népi építészetét és életmódját. Az elmúlt tizenöt évben intenzív kutató- és terepmunka, valamint gyűjtés történt, amelynek eredményként több százmillió forint értékben sikerült pusztuló épületeket, műtárgyakat megmenteni. „Már elkészült az épületjegyzék és a telepítési terv, jövőre elindulhatnak az építési munkálatok” – emelték ki.
Mint kifejtették, a fejlesztés eredményeként az első olyan komplex állandó kiállítás épül meg Magyarországon, amely Erdély és a Partium épített, tárgyi és szellemi örökségét csaknem egy évszázadon átívelő időszakban mutatja be, a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb összefüggő tárgyi, szöveges, fénykép- és filmadatbázis összegyűjtésével.
Az intézmény közölte: az Erdély tájegység a 103 ezer négyzetkilométeres terület 16 legjellegzetesebb földrajzi egységét a Szilágyságtól a Kalotaszegen, a Gyimesen keresztül, Háromszéktől Moldváig 21 portába sűrítve, áttelepített vagy hiteles másolatként felépülő épületekkel fogja bemutatni. Az épületegyüttesben szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena, tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli sokszínűségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!