Emlékfal Gyergyóban az első világháborús hősöknek

A múzeumban közel három évtizede őrzött huszonhét fejfa az intézmény kertjében kapott helyett. Az avatást, a keresztek megáldását pénteken délután az Örmény Kulturális Fesztivál keretében szervezték. A cserefából készített kereszteket lekezelték, újraírták a táblákon szereplő, még kiolvasható neveket, így kerültek a múzeum kertjének fedett fala alá.

A látogatható emlékhely létrehozásában a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület és az örmény plébánia működött együtt. „Aligha élt át a világ nagyobb borzalmat, mint amire az idén, száz év után emlékezünk. Tizenöt millió ember lett áldozata a nagy világégésnek. Annyi nemzet nyelvén még soha nem szállt fohász az ég felé, és annyi vigasztalan ember még soha sem hasonlott meg a földön, mint az első világháború alatt. Minderre nincs magyarázat, mint ahogy nincs megbocsátás se” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató.

Csergő Tibor múzeumigazgató ismertette a huszonhét fejfa sorsát, az emlékhely kialakításának előzményeit, kiemelve az örmény egyházzal ápolt jó szomszédi viszonyt, hiszen a terület, ahol közszemlére tették a fejfákat, az örmény egyház tulajdona.

„Az 1980-as évek vége felé a kommunista hatalom már nem tűrt meg olyan emlékművet, ami a régi osztrák-magyar világra emlékeztetett. Egy részüket száműzte a temetőkbe, ellehetetlenítette a megemlékezést az emlékhelyeken. Tinka Kálmánnak köszönhetően titokban sikerült bemenekíteni a múzeumba néhány keresztet a temetőben lévő, összesen 132 darabból” – ismertette a múzeumigazgató.

Mint fogalmazott, azért is volt fontos az emlékhely kialakítása, mert a városban, az igen elhanyagolt állapotban lévő dancurási temetőn kívül Gyergyószentmiklós közterületén nincs az első világháborúra, az elesett hősökre emlékeztető hely.

A kereszteket Trucza Sándor, az örmény egyház helyi plébánosa szentelte fel, az emlékezés koszorúinak elhelyezését a Frontképek című, Kassay János törzsőrmester első világháborús fotográfiáiból készült tárlat megnyitója követte. A családi hagyaték részét képező 105 fotográfiából 62 darabot állítottak ki a múzeumban. Nagy József hadtörténész beszélt a korszakról, amelyet a képek megidéztek, így rendhagyó történelemórán vehettek részt a jelenlévők.

Kassay L. Péter, a törzsőrmester unokája hozzájárulásával tehették közszemlére a képeket. Kassay János törzsőrmesterként szerelt le, amatőr módon fényképezett, és verseket is írt, így a fotók egy-egy rímbe szedett gondolatot, érzelmet is üzennek a híres 82-es székely gyalogezred életéből.