A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán tették közszemlére, és szentelték fel azt az emlékfalat, melyet a dancurási hősök temetőjéből megmentett keresztekből hoztak létre az első világháború kitörésének centenáriuma apropóján. A világégés eseményeire a Magyarhermányban 1884-ben született Kassay János tőrzsőrmester fotográfiáiból összeállított Frontképek címmel kiállítással is emlékeztek.
2014. szeptember 07., 17:292014. szeptember 07., 17:29
A múzeumban közel három évtizede őrzött huszonhét fejfa az intézmény kertjében kapott helyett. Az avatást, a keresztek megáldását pénteken délután az Örmény Kulturális Fesztivál keretében szervezték. A cserefából készített kereszteket lekezelték, újraírták a táblákon szereplő, még kiolvasható neveket, így kerültek a múzeum kertjének fedett fala alá.
A látogatható emlékhely létrehozásában a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület és az örmény plébánia működött együtt. „Aligha élt át a világ nagyobb borzalmat, mint amire az idén, száz év után emlékezünk. Tizenöt millió ember lett áldozata a nagy világégésnek. Annyi nemzet nyelvén még soha nem szállt fohász az ég felé, és annyi vigasztalan ember még soha sem hasonlott meg a földön, mint az első világháború alatt. Minderre nincs magyarázat, mint ahogy nincs megbocsátás se” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén néprajzkutató.
Csergő Tibor múzeumigazgató ismertette a huszonhét fejfa sorsát, az emlékhely kialakításának előzményeit, kiemelve az örmény egyházzal ápolt jó szomszédi viszonyt, hiszen a terület, ahol közszemlére tették a fejfákat, az örmény egyház tulajdona.
„Az 1980-as évek vége felé a kommunista hatalom már nem tűrt meg olyan emlékművet, ami a régi osztrák-magyar világra emlékeztetett. Egy részüket száműzte a temetőkbe, ellehetetlenítette a megemlékezést az emlékhelyeken. Tinka Kálmánnak köszönhetően titokban sikerült bemenekíteni a múzeumba néhány keresztet a temetőben lévő, összesen 132 darabból” – ismertette a múzeumigazgató.
Mint fogalmazott, azért is volt fontos az emlékhely kialakítása, mert a városban, az igen elhanyagolt állapotban lévő dancurási temetőn kívül Gyergyószentmiklós közterületén nincs az első világháborúra, az elesett hősökre emlékeztető hely.
A kereszteket Trucza Sándor, az örmény egyház helyi plébánosa szentelte fel, az emlékezés koszorúinak elhelyezését a Frontképek című, Kassay János törzsőrmester első világháborús fotográfiáiból készült tárlat megnyitója követte. A családi hagyaték részét képező 105 fotográfiából 62 darabot állítottak ki a múzeumban. Nagy József hadtörténész beszélt a korszakról, amelyet a képek megidéztek, így rendhagyó történelemórán vehettek részt a jelenlévők.
Kassay L. Péter, a törzsőrmester unokája hozzájárulásával tehették közszemlére a képeket. Kassay János törzsőrmesterként szerelt le, amatőr módon fényképezett, és verseket is írt, így a fotók egy-egy rímbe szedett gondolatot, érzelmet is üzennek a híres 82-es székely gyalogezred életéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!