2013. január 21., 19:502013. január 21., 19:50
„Márai sohasem hagyta, hogy számûzzék a múltjából, a hagyományaiból, ez adott méltóságot az életének” – hangsúlyozta Balog Zoltán az ünnepélyes névadón. Rámutatott: a Márairól elnevezett tér ezért olyan emlékhely, amely magyarok és szlovákok számára egyaránt nemzeti igazodási pont kell hogy legyen. Kifejtette: mivel az identitás egyenlõ az otthonosság érzésével, ezért a tér átadásának legfõbb üzenete az, hogy szeretnénk magunkat otthon érezni Kassán.
„Márai a közép-európai sorsközösség szimbóluma, Kassának pedig most az EKF keretében esélye van arra, hogy megjelenítse ezt a közösséget” – mutatott rá Balog Zoltán, aki beszédét követõen megkoszorúzta Gáspár Péter alkotását, egy 2004-ben avatott Márai-szobrot, amely immár a róla elnevezett téren áll. Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter a kassai származású magyar írót méltató beszédében rámutatott: annak ellenére, hogy Márai Sándor nagyon nehéz idõkben élt, mindig hû volt önmagához és szülõvárosához is. Hozzátette: Márai globális és nagylelkû gondolkodó is volt, olyan, akinek a hagyatékához akkor is vissza kell térni, ha nem értünk egyet minden részletével. Az ünnepélyes névadón Jáky Judit, az író unokahúga beszédében felidézte, hogy a rendszerváltást követõ idõszakban, ám leginkább az elmúlt évek során egy sor szervezet vette fel Márai nevét, emléktáblát kapott, szobrot állítottak emlékére. Ezek, mint ahogy több, más hasonló lépés is, olyan folyamatot indítottak el, amely lehetõvé tette, hogy az író „ismét elkezdjen hazatérni” – állapította meg. A sûrû havazás és a hideg idõ ellenére a névadó ünnepségre több száz fõs tömeg volt kíváncsi, az immár Márai nevét viselõ utcatáblát Jáky Judit, az író unokahúga és Renáta Lenártová, Kassa fõpolgármester-helyettese leplezte le. Balassa Zoltán kassai helytörténész az eseményen az MTI-nek azt mondta: az, hogy a tér Márai nevét viselhesse, tulajdonképpen 2004 – az író szobrának felavatása – óta váratott magára. „Ennek a térnek soha nem volt neve, így szinte adódott, hogy róla nevezzék el” – fogalmazott.
Az Európa Kulturális Fõvárosa 2013 rendezvénysorozat vasárnap délután hivatalosan is elkezdõdött a kassai állami színházban tartott ünnepélyes gálamûsorral. A gála kezdetén Ivan Gasparovic szlovák államfõ, majd Robert Fico kormányfõ, illetve a szlovák kulturális tárca vezetõje, Marek Madaric mondott beszédet, mindhárom politikus az EKF projektjét méltatta, kitérve arra, hogy milyen hozadékai lesznek Kassa számára. Az, hogy Kassa lehet egy évre Európa kulturális fõvárosa, az ország minden lakosa számára megtiszteltetés – szögezte le Ivan Gasparovic, aki szerint Kassa az EKF projektjének köszönhetõen a modern kulturális város útjára lépett. Robert Fico beszédében azt hangoztatta: Kassa megérdemli, hogy Európa kulturális fõvárosa legyen, mivel egész sornyi szülötte gazdagította a kontinens kultúráját. Marek Madaric, kulturális miniszter azt mondta: az EKF az ország történetének legnagyobb kulturális projektje, amely segíthet felfedezni a kultúra eddig ki nem használt hozadékait. A kétórás gálamûsor fõként hazai fellépõket vonultatott fel, gerincét részben népmûvészeti, részben modern elemekkel átszõtt, zenés, táncos mûsor adta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok