Mikor kezdõdött a horgászat-vadászat és természetjárás iránti érdeklõdése? Mondhatni, amint járni kezdtem. Elemista koromban folyton kint tekeregtem az erdõkön, mezõkön. Gyerekként rengeteget horgásztam, de cirkuszi lövöldékben a céllövést is gyakoroltam. Tizennégy évesen már versenyszerûen lõttem célba, ez jó „elõtanulmánynak\" bizonyult késõbb a vadászatokhoz. Amint betöltöttem a korhatárt, és lehetõségeim engedték, kiváltottam az engedélyt, fegyvert vásároltam, és tagja lettem a hazai vadászszövetségnek. Mi sarkallta arra, hogy a frappáns vadászsztorikat novellákba öntse? Aránylag késõi döntés volt. Már körorvos voltam, amikor arra gondoltam, mégiscsak érdemes lenne a vadászok, horgászok életének szép pillanatait megörökíteni. Egyébként mindig irodalomszeretõ ember voltam, annak idején Marosvásárhelyen a Molter Károly vezette irodalmi körnek oszlopos tagja voltam. Õ nyesegette a verseimet, amikor költõnek készültem. Aztán rájöttem, jobb, ha azzal foglalkozom, amihez értek. Azért kezdtem vadásznovellákat írni, mert úgy éreztem, ezek hangulatát, körülményeit elég jól ismerem. Köztudomású, hogy a vadászok, horgászok szeretnek „nagyokat\" mondani. Mennyire valósághûek az Ön elbeszélései? Az írások részben személyes, részben elmesélt élményekben gyökereznek. Nem ragaszkodom makacsul a szó szerinti történethez. A lényeg, hogy az elmesélt történeteket mindig le kell tisztítani a valós értékükre, csak úgy szabad megírni õket. Az egyik magyarországi horgászegyesület székházán lóg egy tábla, amire ki van írva: „Add Istenem, hogy akkora halat fogjak, hogy ne kelljen hazudnom.\" Írói pályafutása során több elismerésben részesült, ezek közül melyikre a legbüszkébb? Amire igazán büszke vagyok, az a magyarországi Fekete István Irodalmi Társaság pályázatán elnyert harmadik díj. Azért vagyok büszke rá, mert kimondottan szakírókból álló társaság bírálta el a 97 beérkezett pályamunkát. A Nimród vadászlap pályázatain kilenc alkalommal nyertem díjat. Kettõsséget érzek abban, hogy miközben gyógyító tevékenységet folytat, vadászik is... Nem látok ebben ellentmondást, és tendenciózusnak találom azt a megközelítést, hogy az orvos gyógyít, a vadász gyilkol. Nem errõl van szó. A vadászatról tudni kell, hogy az a sport, amely során a túlszaporodott, elöregedett, selejtes példányokat lövik ki, és ha vadász nem lenne, akkor már vad sem lenne. A vadászok vadõröket alkalmaznak, etetik az állatokat, gondozzák és védik õket. Széchenyi István szerint a vadászat „erdõzúgás és vadûzés, de inkább erdõzúgás\", vagyis nem a vad leterítése a lényeg. Viszont az, hogy nemcsak vadász, hanem orvos is vagyok, az emberismeretben segített nagymértékben. Valószínûleg emiatt vélekednek úgy a kritikusaim, hogy emberközpontúak az írásaim.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok