Hirdetés

Emberi arcok, kedvcsináló történetek – Beszélgetés Nyáry Krisztiánnal

•  Fotó: Dávid Botond

Fotó: Dávid Botond

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész több városban is találkozott erdélyi olvasóival a napokban. A magyar írók szerelmi életéről szóló Így szerettek ők, valamint az Igazi hősök – 33 magyar és a Merész magyarok – 30 emberi törté­net című sikerkönyvek szerzője az első visszaigazolások egyikét éppen Szé­kely­udvarhelyről kapta, hogy pedagógiai szempontból is fontos a munkája.

Dávid Anna Júlia

2016. október 05., 16:422016. október 05., 16:42

– Azt tartják önről, hogy „emberközelbe hozta Facebook-Magyarország számára az irodalomtörténetet”. Hogyan vélekedik erről?

– A Facebookot régebben is használtam. Épp a síelésről kerestem valamit az interneten, amikor a Google kidobott egy képet a Radnóti házaspárról, ahhoz írtam két mondatot a barátaimnak, amit aztán rendkívül sokan megosztottak. Másnap újabb képet tettem fel, hosszabb szöveget írtam hozzá, aztán az emberek elkezdték kérni a történeteket, így egyszerűen belekeveredtem, és úgy maradtam. Az első pedagógiai szempontból fontos visszaigazolást pont Udvarhelyről kaptam. Szabó Karcsi (a székelyudvarhelyi könyvtár munkatársa – szerk.megj.) kommentben megjegyezte, hogy a diákok bementek a könyvtárba, és a facebookos bejegyzéseim hatására keresték az illető szerző köteteit.

– Mi volt az a pont, amikor az irodalomtörténeti „pletykák”, rövid történetek adaptálása kutatómunkává vált?

– A pletyka olyan információ, amiről nem lehet tudni, hogy igaz-e. Ezek a történetek viszont dokumentált dolgok, legfeljebb a nagyközönség számára ismeretlenek, az irodalomtörténészek számára nem. A pécsi egyetemen irodalomtörténetet tanítottam, úgyhogy ismertem ezeket a történeteket. Kezdetben nem is nagyon kellett utánanéznem, ment fejből. Aztán amikor elkezdtek kérni történeteket, amiket hosszabban szerettem volna megírni, akkor egyre inkább utánanéztem a konkrétumoknak.

– Az Így szerettek ők című könyvekben olvasható történetek többségével nem lehet találkozni az iskolában.

– A bölcsészet kicsit elzárkózó, arisztokratikus, a szakmán belül lehetett ismerni ezeket a történeteket. A tanszéki kávézások alkalmával, konferenciák szünetében a kollégák mesélnek, például az Ady Endre-kutató elmeséli történeteit Adyról. Aztán mikor az olvasók is kezdtek kérni történetet, például a Bendek Elek történetét, utánanéztem, hiszen mindig érdekeltek az életrajzok. Most divat szétválasztani az életrajzot az életműtől, viszont én magát az embert mindig érdekesnek tartottam.

A tankönyvi életrajzokat sose szerettem, mikor Petőfiről volt szó, azt kellett volna a tankönyv szerint bemagolni, hogy hány kilométert gyalogolt a költő Selmecbányáról Pápára. Én nem ezt akartam megtudni, így a magyartanárom adott egy jó Petőfi-életrajzot, és kiderült, valójában izgalmas élettörténet. Amikor nekiláttam a történetek megosztásának, azt gondoltam, másokat is érdekelhet az írók, költők élettörténete.

– Egyesek könnyednek, sőt bulvárosnak is nevezik könyveit, stílusát – erről mi a véleménye?

– Magyar sajátosság, hogy (talán német mintára) élesen elválik a komoly meg a populáris regiszter. Nincs köztes mező, mint például az angolszász meg a francia irodalomban van, azaz a népszerűsítő önéletrajz. Arra vigyázok, hogy amiket leírok, annak legyen tényalapja még akkor is, ha nem lehet érzelmeket rekonstruálni. Ezeknek a könyveknek a szórakoztató ismeretterjesztés a műfaja, és ha van pedagógiai funkciójuk, akkor az a kedvcsinálás.

– A híres emberekről alkotott képét miben változtatták meg ezek a kutatások? Hogyan befolyásolták a történetek, apró részletek, amikre rábukkant?

– A hősök történeteinél sok esetben csak hallottam róluk, nem ismertem részleteket. Láttam, hallottam egy érdekes emberről vagy feljegyeztem a nevét, és egyszer csak valamiért előkerült. Például jártam körülbelül tíz éve Bábolnán, és megláttam egy sírt Fadlallah el Hedad Mihály nevével. Mit keres itt egy arab nevű ember? Aztán utánanéztem, hogy egy szír származású magyar katonatiszt tette híressé a bábolnai ménest, meg a magyar lótenyésztést a 19. században. Biztos elfelejtettem volna, vagy csak később jut újra eszembe, ha tavaly a szír menekültek nem ott mennek el száz méterre attól a sírtól.

– Hogyan született meg új kötetének ötlete, hogy a magyar festők szerelmi történeteivel foglalkozzék?

– Munkám során sok szép budapesti középületben jártam, ahol freskók láthatóak. A Fővárosi Közgyűlés épületében van egy óriási freskó sok mitologikus alakkal. Egy női arcról észrevettem, hogy ugyanaz szerepel az Andrássy úton, a Párizsi Nagy Áruházban található könyvesboltban, de más helyeken is láttam. Mindet Lotz Károly festette, és kíváncsi lettem. Mindig ugyanaz a nő: néha Szűz Máriaként, néha Pallasz Athénéként jelenik meg, néha egy meztelen hetéra, aztán kiderült, hogy a nevelt lánya volt, akibe szerelmes volt, és mindenhova őt festette meg.

Az is érdekes, hogy a magyar festészet egyik fénykora a tizenkilencedik-huszadik század fordulója, aminek legfontosabb eleme a nagybányai festőiskola. A könyvben szereplő festők fele biztos, hogy erdélyi kötődésű. De ott van Koszta József, akit az alföld festőjeként tartanak számon, valójában egy „gyütmönt” volt, ahogy Szentesen mondják az idegenekre.

– Hogyan tovább? Mit tervez a jövőre?

– Következő könyvem valószínűleg száz híres magyar levélről fog szólni. Mindenik könyvemben közöltem leveleket, egészen zseniálisak vannak, ismertek és kevésbé ismertek. Vannak szerelmes, szakító, feljelentő, búcsúlevelek, szülő-gyermek levelezés és mindenféle.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
Hirdetés
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
Hirdetés
Hirdetés