Elviszik a szórványba a színházat: Arad, Temes és Krassó-Szörény megyei településeken lép fel a Bánsági Vándorszínház

– mondta el a Krónika megkeresésére Aszalos Géza, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, a kezdeményezés ötletgazdája és irányítója. A Bánsági Vándorszínházként ismertté vált szabadtéri szórványszínházi program 2014-ben, a Bánsági Közösségért Egyesület adminisztrációs irányítása alatt jött létre.

Előadás a színházhoz nem szokott közönségnek

„Ötödik születésnapunkat egyelőre csak kezdetnek tekintjük, majd, ha 10-15 évesek leszünk, akkor reméljük, hogy lehet jubilálni. A Vajdaságban például negyvenéves hagyománya van a vándorszínháznak, ahhoz képest a miénk fiatal kezdeményezés. Nagyon örülünk, hogy megértük az ötödik évet, hiszen amikor belevágtunk, nem voltunk biztosak benne, hogy hosszú távon működni fog a vándorszínház, viszont

– mondta az ötletgazda. Kitért arra, hogy mivel Romániában a pályáztatási rendszer még gyerekcipőben jár, mindig zsákbamacska, hogy minden elkészülhet-e időre: mire megtudják a pályázati eredményeket, arra már meg kell szervezni a turnét, a szereposztást, viszont még nem tudják az anyagi kereteket, öt év tapasztalata után mégis úgy tűnik, hogy meg lehet valósítani az előadást szűkebb és bővebb keretből is.

„Kialakult egy stabil csapat, amelynek tagjai, ha nem is minden évben, de két-három évente visszajárnak, ez biztonságot ad és idejében elkezdhetünk dolgozni az előadáson, szereposztáson, díszleten. Rejtő, Petőfi-műveket vittünk színre korábban, hál’ istennek a magyar irodalom bővelkedik a könnyedebb műfajban is. Idén Molnár Ferenc egyfelvonásosára esett a választásunk, és

– fejtette ki Aszalos Géza, hozzátéve, a szórványtelepülések közönségének visszaigazolásai alapján úgy érzik, a vándorszínház produkcióinak nagyon jó a fogadtatása. Az ötletgazda úgy vélekedett, ez a közönség ritkán vagy egyáltalán nem jut el színházi előadásokra, azért is nagy a jelentőségük a vándorszínház évenkénti turnéinak.

Ugyanakkor a szórványtelepülések általában nem tudják kellőképpen gazdagítani, karbantartani a kultúrát, a kultúrházak rossz állapotban vannak. Volt valaha olyan kezdeményezés is, hogy a vidéki közönséget beszállítják a városba színházi előadást nézni, viszont ez sem működött, hiszen ezeken a helyeken az emberek egész nap dolgoznak mezőgazdaságban, vagy a közeli városokba ingáznak dolgozni” – mondta Aszalos Géza.

Az alkotócsapat törzsgárdájához minden évben hívunk hallgatókat a kolozsvári és vásárhelyi színművészeti egyetemről is” – mondta Aszalos Géza. Azt is elmesélte, hogy a vándortársulat bázisa már negyedik éve a Temes megyei Végváron van, a helyi magyar közösség, a polgármesteri hivatal felajánlotta, hogy a vendégházzá átalakított régi iskolában verhet tanyát a csapat. „Ide érkezünk, jön a kamion a kellékekkel. Albert Alpár, a temesvári színház díszlettervezője a vándorszínház házi díszlettervezője, már ötödik éve ő készíti el a darabokra bontható díszleteket Végváron a három hét próbafolyamat alatt.

– számolt be Aszalos Géza. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi közösség biztosítja a szálláshelyet a csapatnak: ez lehet kultúrház, óvoda, iskola, tűzoltóotthon, és egy vacsorával megvendégelik a társulatot. A közönséget helyi szinten szervezik meg, már minden településen kialakult, hogy kik: ha magyar a polgármester vagy alpolgármester, akkor ő, ha nem, akkor az iskolaigazgató vagy az egyházak képviselői, akik ezzel támogatják a szórványprojektet.

Mivel ebben a térségben a nyolcvanas években nézhették a magyar televíziót az emberek, az idősebb nemzedék ismeri az előadásainkon felcsendülő slágereket, egy-egy betétdal a Csárdáskirálynőből vagy a Mágnás Miskából otthonosan hangzik számukra” – mondta Aszalos Géza.

Az idei program idén is két szakaszra oszlik: az előadás előkészítési munkálatai, azaz a „tábor” július 6. és 27. között zajlik Végváron, a település, amely az elmúlt évek során valódi otthona és főhadiszállása lett a program résztvevőinek. A hagyományokhoz híven a bemutatóra is itt kerül sor július 27-én, este 9 órától, kedvezőtlen időjárás esetén a helyi kultúrotthonban. Másnap, július 28-án reggel indul a Bánsági Vándorszínház második szakasza, a turné, amelynek során tíz egymást követő estén tíz különböző településen mutatják be Molnár Ferenc egyfelvonásosát.

Az idei előadás színpadra állításáért Aszalos Géza színművész, rendező, a Tarisznyás Egyesület vezetője és a program ötletgazdája, Orbán Enikő dramaturg, társalapító, Albert Alpár díszlettervező, valamint Lukács Szilárd, Mihály Csongor, Pignitzky Gellért és Sosovicza Anna színészek felelnek. Technikai munkatárs Mihály Péter. A Bánsági Vándorszínház 2018-as kiadását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatja.