A nagykárolyi református óvodába járó gyerekek Petőfi körtefájának szerdai elültetésekor a Kálvin-központ kertjében
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Elültették Nagykárolyban szerdán Petőfi körtefáját, abból a székelykeresztúri, több mint ötven éve kipusztult fából származó oltványt, amely alatt utoljára verset írni látták a költőt. A Petőfi születésének bicentenáriumán tartott esemény jelentőségéről Bikfalvi Zsolt, a szervező nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub elnöke beszélt a Krónikának.
2023. június 14., 16:442023. június 14., 16:44
2023. június 14., 16:592023. június 14., 16:59
A nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub és a Szatmár Megyei Múzeum is csatlakozott a Petőfi-bicentenárium méltó megünnepléséhez, ugyanis Nagykároly élénken ápolja a költő kultuszát: az itteni vármegyebálon ismerkedett meg ugyanis annak idején Petőfi Szendrey Júliával az Aranyszarvas fogadóban. Bikfalvi Zsolt, a Vasile Vénig László Fotóklub elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
Nagykároly egyébként igyekszik őrizni Petőfiék emlékét, az egykori bálterem ma a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal díszterme, a bálterem egykori csillárjai pedig a 200 éves evangélikus templomban találhatók.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
A Szendrey Júliával való találkozót maga Petőfi így örökítette meg naplójában: „A fogadóval átellenben a fák alatt pillantottam meg, délután hat és hét óra között.
Nagykároly élénken élteti a Petőfi-kultuszt
Bikfalvi Zsolt elmondta, a költő születésének bicentenáriuma alkalmából indított nagykárolyi, Egy nagy szerelem városa elnevezésű projekt keretében három eseményt szerveztek.
Szintén a projekt keretében érkezett meg május végén Nagykárolyba a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak a költő életművét bemutató busza, azaz „mozgó múzeuma”, amely két napot maradt a városban. A buszt 487 látogató kereste fel Károlyban, ami bizonyítja a közösség irodalomszeretetét. Az eseménysorozat szerdán zárult: elültették Petőfi körtefáját a nagykárolyi református óvoda és a Kálvin-központ kertjében az óvodás csoportokkal és Tolnai István református esperessel. „A bicentenáriumra készülve találkoztunk a Magyar Kultúráért Alapítvány felhívásával, amely lehetővé tette, hogy részt vegyünk a magyar összetartozás jegyében ebben a projektben: mivel Nagykárolynak fontos kapcsolódása van Petőfihez és Szendrey Júliához, őrizzük, ápoljuk az emléküket” – mondta el Bikfalvi Zsolt.
A székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében állt az a körtefa, amely alatt a hagyomány szerint utoljára látták verset írni Petőfit. A fa az 1960-as években pusztult ki, de a genetikáját tovább örökítették
Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma
Hozzátette, nagyon örültek a hármas esemény lehetőségének, és annak is, hogy a projekt keretében elültethetik Petőfi körtefáját. „Fontos szimbolikája van ennek: úgy gondoljuk, hogy ezt a fát a gyerekeinknek, unokáinknak ültetjük, ők fogják majd élvezni a gyümölcseit. A leírásokból tudjuk, hogy utoljára verset írni a költőt eltűnésének helye közelében, Székelykeresztúron látták, ezért a hagyomány az ottani öreg fát Petőfi körtefájának tartotta” – mondta Bikfalvi Zsolt.
A keresztúri körtefa tovább éltetésének kalandos története
Bikfalvi Zsolt elmondta, az oltványokat Kovács Gyula magyarországi, göcseji erdész és Makovecz-díjas pomológus pórszombati Tündérkertjéből kapták. Az oltványokat 150 Kárpát-medencei településen ültették el.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Kovács Gyula az 1990-es években kezdett ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Hogy a kutatásai egy „génbank” létrehozásához vezetnek, az a kétezres évek elején dőlt el: a gyümölcsész így most több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 fajtát őriz: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Ezzel Európa legnagyobb egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre.
Viszont mint kiderült, még az 1950-es években sikerült mégis tovább örökíteni a genetikáját – olvasható a petofi.hu honlapon. Ennek története, hogy a Gyárfás-épületben az 1950-es évek elején – mint ahogy azt Sebestyén Gyula orvosnak a Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába című tanulmányában olvashatjuk – közmunkával, kalákával 55 ágyas kórházat rendeztek be.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
A tüdőszanatóriumban több alkalommal is kezeltette magát az ötvenes években a Hargita megyei Nagykedében élő Farkas Ferenc. Mint nagy Petőfi-rajongó, aki szívesen kertészkedett,
Az ágat beoltotta egy már meglévő körtefába, amely most is ott áll a nagykedei ház udvarán. A fa köré még 1959-ben, hogy védjék, kerítést állítottak kopjafás oszlopokkal, tulipánfejes lécekkel.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Hatos György főkertész kezdeményezésére 2017-ben az eredeti körtefa leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe.
amely csatlakozott Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig a Magyar Kultúráért Alapítványnak a költő bicentenáriuma alkalmából közzétett felhívásához.
Tizenegy székelyföldi településre gördül be június 14-26. között az a múzeumbusz, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása tekinthető meg. Az utazókiállítás célja, hogy minél több emberhez juttassa el Petőfi életművét és mutassa be életútját.
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi városban is bemutatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!