A nagykárolyi református óvodába járó gyerekek Petőfi körtefájának szerdai elültetésekor a Kálvin-központ kertjében
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Elültették Nagykárolyban szerdán Petőfi körtefáját, abból a székelykeresztúri, több mint ötven éve kipusztult fából származó oltványt, amely alatt utoljára verset írni látták a költőt. A Petőfi születésének bicentenáriumán tartott esemény jelentőségéről Bikfalvi Zsolt, a szervező nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub elnöke beszélt a Krónikának.
2023. június 14., 16:442023. június 14., 16:44
2023. június 14., 16:592023. június 14., 16:59
A nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub és a Szatmár Megyei Múzeum is csatlakozott a Petőfi-bicentenárium méltó megünnepléséhez, ugyanis Nagykároly élénken ápolja a költő kultuszát: az itteni vármegyebálon ismerkedett meg ugyanis annak idején Petőfi Szendrey Júliával az Aranyszarvas fogadóban. Bikfalvi Zsolt, a Vasile Vénig László Fotóklub elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
Nagykároly egyébként igyekszik őrizni Petőfiék emlékét, az egykori bálterem ma a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal díszterme, a bálterem egykori csillárjai pedig a 200 éves evangélikus templomban találhatók.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
A Szendrey Júliával való találkozót maga Petőfi így örökítette meg naplójában: „A fogadóval átellenben a fák alatt pillantottam meg, délután hat és hét óra között.
Nagykároly élénken élteti a Petőfi-kultuszt
Bikfalvi Zsolt elmondta, a költő születésének bicentenáriuma alkalmából indított nagykárolyi, Egy nagy szerelem városa elnevezésű projekt keretében három eseményt szerveztek.
Szintén a projekt keretében érkezett meg május végén Nagykárolyba a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak a költő életművét bemutató busza, azaz „mozgó múzeuma”, amely két napot maradt a városban. A buszt 487 látogató kereste fel Károlyban, ami bizonyítja a közösség irodalomszeretetét. Az eseménysorozat szerdán zárult: elültették Petőfi körtefáját a nagykárolyi református óvoda és a Kálvin-központ kertjében az óvodás csoportokkal és Tolnai István református esperessel. „A bicentenáriumra készülve találkoztunk a Magyar Kultúráért Alapítvány felhívásával, amely lehetővé tette, hogy részt vegyünk a magyar összetartozás jegyében ebben a projektben: mivel Nagykárolynak fontos kapcsolódása van Petőfihez és Szendrey Júliához, őrizzük, ápoljuk az emléküket” – mondta el Bikfalvi Zsolt.
A székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében állt az a körtefa, amely alatt a hagyomány szerint utoljára látták verset írni Petőfit. A fa az 1960-as években pusztult ki, de a genetikáját tovább örökítették
Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma
Hozzátette, nagyon örültek a hármas esemény lehetőségének, és annak is, hogy a projekt keretében elültethetik Petőfi körtefáját. „Fontos szimbolikája van ennek: úgy gondoljuk, hogy ezt a fát a gyerekeinknek, unokáinknak ültetjük, ők fogják majd élvezni a gyümölcseit. A leírásokból tudjuk, hogy utoljára verset írni a költőt eltűnésének helye közelében, Székelykeresztúron látták, ezért a hagyomány az ottani öreg fát Petőfi körtefájának tartotta” – mondta Bikfalvi Zsolt.
A keresztúri körtefa tovább éltetésének kalandos története
Bikfalvi Zsolt elmondta, az oltványokat Kovács Gyula magyarországi, göcseji erdész és Makovecz-díjas pomológus pórszombati Tündérkertjéből kapták. Az oltványokat 150 Kárpát-medencei településen ültették el.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Kovács Gyula az 1990-es években kezdett ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Hogy a kutatásai egy „génbank” létrehozásához vezetnek, az a kétezres évek elején dőlt el: a gyümölcsész így most több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 fajtát őriz: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Ezzel Európa legnagyobb egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre.
Viszont mint kiderült, még az 1950-es években sikerült mégis tovább örökíteni a genetikáját – olvasható a petofi.hu honlapon. Ennek története, hogy a Gyárfás-épületben az 1950-es évek elején – mint ahogy azt Sebestyén Gyula orvosnak a Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába című tanulmányában olvashatjuk – közmunkával, kalákával 55 ágyas kórházat rendeztek be.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
A tüdőszanatóriumban több alkalommal is kezeltette magát az ötvenes években a Hargita megyei Nagykedében élő Farkas Ferenc. Mint nagy Petőfi-rajongó, aki szívesen kertészkedett,
Az ágat beoltotta egy már meglévő körtefába, amely most is ott áll a nagykedei ház udvarán. A fa köré még 1959-ben, hogy védjék, kerítést állítottak kopjafás oszlopokkal, tulipánfejes lécekkel.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Hatos György főkertész kezdeményezésére 2017-ben az eredeti körtefa leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe.
amely csatlakozott Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig a Magyar Kultúráért Alapítványnak a költő bicentenáriuma alkalmából közzétett felhívásához.
Tizenegy székelyföldi településre gördül be június 14-26. között az a múzeumbusz, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása tekinthető meg. Az utazókiállítás célja, hogy minél több emberhez juttassa el Petőfi életművét és mutassa be életútját.
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi városban is bemutatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!