A nagykárolyi református óvodába járó gyerekek Petőfi körtefájának szerdai elültetésekor a Kálvin-központ kertjében
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Elültették Nagykárolyban szerdán Petőfi körtefáját, abból a székelykeresztúri, több mint ötven éve kipusztult fából származó oltványt, amely alatt utoljára verset írni látták a költőt. A Petőfi születésének bicentenáriumán tartott esemény jelentőségéről Bikfalvi Zsolt, a szervező nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub elnöke beszélt a Krónikának.
2023. június 14., 16:442023. június 14., 16:44
2023. június 14., 16:592023. június 14., 16:59
A nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub és a Szatmár Megyei Múzeum is csatlakozott a Petőfi-bicentenárium méltó megünnepléséhez, ugyanis Nagykároly élénken ápolja a költő kultuszát: az itteni vármegyebálon ismerkedett meg ugyanis annak idején Petőfi Szendrey Júliával az Aranyszarvas fogadóban. Bikfalvi Zsolt, a Vasile Vénig László Fotóklub elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,
Nagykároly egyébként igyekszik őrizni Petőfiék emlékét, az egykori bálterem ma a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal díszterme, a bálterem egykori csillárjai pedig a 200 éves evangélikus templomban találhatók.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
A Szendrey Júliával való találkozót maga Petőfi így örökítette meg naplójában: „A fogadóval átellenben a fák alatt pillantottam meg, délután hat és hét óra között.
Nagykároly élénken élteti a Petőfi-kultuszt
Bikfalvi Zsolt elmondta, a költő születésének bicentenáriuma alkalmából indított nagykárolyi, Egy nagy szerelem városa elnevezésű projekt keretében három eseményt szerveztek.
Szintén a projekt keretében érkezett meg május végén Nagykárolyba a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak a költő életművét bemutató busza, azaz „mozgó múzeuma”, amely két napot maradt a városban. A buszt 487 látogató kereste fel Károlyban, ami bizonyítja a közösség irodalomszeretetét. Az eseménysorozat szerdán zárult: elültették Petőfi körtefáját a nagykárolyi református óvoda és a Kálvin-központ kertjében az óvodás csoportokkal és Tolnai István református esperessel. „A bicentenáriumra készülve találkoztunk a Magyar Kultúráért Alapítvány felhívásával, amely lehetővé tette, hogy részt vegyünk a magyar összetartozás jegyében ebben a projektben: mivel Nagykárolynak fontos kapcsolódása van Petőfihez és Szendrey Júliához, őrizzük, ápoljuk az emléküket” – mondta el Bikfalvi Zsolt.
A székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében állt az a körtefa, amely alatt a hagyomány szerint utoljára látták verset írni Petőfit. A fa az 1960-as években pusztult ki, de a genetikáját tovább örökítették
Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma
Hozzátette, nagyon örültek a hármas esemény lehetőségének, és annak is, hogy a projekt keretében elültethetik Petőfi körtefáját. „Fontos szimbolikája van ennek: úgy gondoljuk, hogy ezt a fát a gyerekeinknek, unokáinknak ültetjük, ők fogják majd élvezni a gyümölcseit. A leírásokból tudjuk, hogy utoljára verset írni a költőt eltűnésének helye közelében, Székelykeresztúron látták, ezért a hagyomány az ottani öreg fát Petőfi körtefájának tartotta” – mondta Bikfalvi Zsolt.
A keresztúri körtefa tovább éltetésének kalandos története
Bikfalvi Zsolt elmondta, az oltványokat Kovács Gyula magyarországi, göcseji erdész és Makovecz-díjas pomológus pórszombati Tündérkertjéből kapták. Az oltványokat 150 Kárpát-medencei településen ültették el.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Kovács Gyula az 1990-es években kezdett ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Hogy a kutatásai egy „génbank” létrehozásához vezetnek, az a kétezres évek elején dőlt el: a gyümölcsész így most több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 fajtát őriz: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy nő kertjeiben. Ezzel Európa legnagyobb egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre.
Viszont mint kiderült, még az 1950-es években sikerült mégis tovább örökíteni a genetikáját – olvasható a petofi.hu honlapon. Ennek története, hogy a Gyárfás-épületben az 1950-es évek elején – mint ahogy azt Sebestyén Gyula orvosnak a Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába című tanulmányában olvashatjuk – közmunkával, kalákával 55 ágyas kórházat rendeztek be.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
A tüdőszanatóriumban több alkalommal is kezeltette magát az ötvenes években a Hargita megyei Nagykedében élő Farkas Ferenc. Mint nagy Petőfi-rajongó, aki szívesen kertészkedett,
Az ágat beoltotta egy már meglévő körtefába, amely most is ott áll a nagykedei ház udvarán. A fa köré még 1959-ben, hogy védjék, kerítést állítottak kopjafás oszlopokkal, tulipánfejes lécekkel.
Fotó: Vasile Vénig László Fotóklub
Hatos György főkertész kezdeményezésére 2017-ben az eredeti körtefa leszármazottjait visszaültették a Gyárfás-kúria kertjébe.
amely csatlakozott Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig a Magyar Kultúráért Alapítványnak a költő bicentenáriuma alkalmából közzétett felhívásához.
Tizenegy székelyföldi településre gördül be június 14-26. között az a múzeumbusz, amelyben a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása tekinthető meg. Az utazókiállítás célja, hogy minél több emberhez juttassa el Petőfi életművét és mutassa be életútját.
Petőfi Sándor erdélyi kötődéseiről készített folklórelőadást a Háromszék Táncegyüttes a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A produkciót több székelyföldi városban is bemutatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!