A Székelyföld kulturális havilap immár 27. alkalommal fogja átadni ünnepélyes keretek között az elismeréseit
Fotó: Székelyföld folyóirat
A székelység szempontjából is fontos, Az örök székely című regénnyel jelentkezett a kolozsvári születésű, Magyarországon élő Magyary Ágnes, ezért idén az elismerés történetében az első nőként kapja meg a Székelyföld kulturális havilap Székely Bicskarend-díját. Az október 11-én átadandó díjakról Zsidó Ferenc írót, a folyóirat főszerkesztőjét, arról, hogy miként fogadja az elismerést, Magyary Ágnest kérdeztük.
2024. október 09., 19:022024. október 09., 19:02
2024. október 09., 19:152024. október 09., 19:15
Október 11-én adja át a idei díjait Csíkszeredában a Székelyföld kulturális havilap szerkesztősége. Az immár 27 éve megjelenő folyóirat főszerkesztőjét, Zsidó Ferenc írót, kritikust többek közt arról kérdeztük, mi a fő mozgatórugója annak, hogy a Székelyföld szerkesztősége fontosnak tartja kitüntetni évről-évre a lap hasábjain publikáló szerzőket. „Huszonhetedik alkalommal adjuk át a Székelyföld-díjakat, ez is jelzi azt a következetesen felvállalt koncepciót, hogy gesztusértékkel jutalmazzuk azokat a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz, akik az elmúlt években, kiemelten a legutóbbiban is nívós írásokat közöltek nálunk” – mondta el a főszerkesztő.
Magyary Ágnes Az örök székely című regényéért kapja meg a Székely Bicskarend-díjat a folyóirat szerkesztőségétől
Fotó: Magyary Ágnes archívuma
Idén a Székely Bicskarend-díj odaítélése eltér a hagyományostól, ugyanis nem férfiszerző, hanem Magyary Ágnes kolozsvári születésű, Magyarországon élő és alkotó prózaírónak ítélte oda a szerkesztőség. Zsidó Ferenctől megkérdeztük, miért esett Magyary Ágnesre a választásuk, illetve a többi díjazott esetében is fejtse ki az indoklást.
(Az örök székely, Magvető Kiadó, 2024.) jelentkezett, ami abszolút indokolttá tette, hogy ő kapja idén ezt a díjat” – fejtette ki Zsidó Ferenc. Magyary Ágnes megkeresésünkre azt mondta, nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Az örök székely című regényével első nőként kaphatja meg a Bicskarend-díjat a Székelyföld irodalmi laptól.
Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője
Fotó: Székelyföld folyóirat
„A regényem egyik fontos helyszíne Székelydálya, ahol gyerekkoromban sok nyarat töltöttem kolozsvári kislányként a nagymamámnál, és bár már Budapesten élek sok évtizede,
Zsidó Ferenc arról is beszélt, hogy ami a Székelyföld-díjasokat illeti: idén Kristó Tibor csíkszeredai költő öregkori lírai „másodvirágzását” és Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész életművét ismerik el.
Fotó: Székelyföld folyóirat
A folyóirat elismeréseit az utóbbi években-évtizedekben erdélyi és magyarországi szerzők is kapták már. Zsidó Ferencet arra kértük, hogy készítsen kis statisztikát „madártávlatból”, milyen arányban kapták erdélyiek/székelyföldiek és milyen arányban magyarországiak. Arra is kértük, mondja el, mik a szerkesztőség fő szempontjai a díj odaítélésekor. „Évente két Székelyföld-díjat adunk át, ezenkívül egy Bicskarend-díjat és egy Szabó Gyula-emlékdíjat. Az egyik Székelyföld-díj mindig irodalmi, a másikkal – vetésforgóban – néprajzosok, illetve történészek munkásságát ismerjük el. A Székelyföld-díjasok nagyobb része erdélyi/székelyföldi, ez az a díj, amellyel elsődlegesen szűkebb pátriánk szerzőit jutalmaztuk/jutalmazzuk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.
„Nem tudom mindet felsorolni, a teljes lista a szerkesztőség falán van, érdemes ellátogatni hozzánk, megtekinteni. De magyarországi szerző is van köztük is, elég, ha csak Halász Péter néprajzkutatót, Láng Gusztáv erdélyi származású, Magyarországon élő irodalomtörténészt, vagy Romsics Ignác történészt említem. Ezzel szemben a Székely Bicskarend-díjat – amelyet 2004 óta adunk át – kimondottan nem erdélyi, hanem elsősorban magyarországi szerzők kaphatják meg, olyanok, akik számos szállal kötődnek a Székelyföldhöz. A laphoz és a régióhoz is. A díjazottakat ezzel a gesztussal egy kicsit tiszteletbeli székelyekké avatjuk” – fejtette ki a főszerkesztő. Mint mondta, a teljes listát itt sem sorolná, de Buda Ferenctől Háy Jánoson át Darvasi Lászlóig sokan megkapták már, és amint tudja, boldog tulajdonosai most is bicskájuknak.
Fotó: Székelyföld folyóirat
Olyan – jellemzően székelyföldi – szárnypróbálgató tehetségeket próbálunk „felfedezni” és e díj által megerősíteni, akikben látjuk a potenciált a folytatásra. Idén Horváth Szekeres István csíkszeredai prózaíró a kiszemeltünk” – mondta el Zsidó Ferenc.
A Székelyföld folyóirat megalakulásának 25. évfordulóját ünneplik október 21-én, pénteken a csíkszeredai szerkesztőségben. A rendezvényen bemutatják a jubileumi lapszámot, plakátkiállítás nyílik és átadják a Székelyföld-díjakat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!