
Fotó: A szerző felvétele
2011. november 07., 08:032011. november 07., 08:03
Bíró Kálmán Enikő festőművész, Csiky Sz. Ágnes textilművész, Kolumbán Árpád ötvösművész, Mana Bucur keramikus és Mariana Şerban grafikus nemcsak műveikkel képviseltették magukat a Duna-parti palotában. A Cifra Palota – Hetedhét ország elnevezésű program keretében az öt vásárhelyi művész valamennyi érdeklődőt beavatott műhelytitkaiba. Egyikük az üvegfestésre oktatta az asztala köré seregletteket, másikuk batikolt, linómetszeteket készített, agyagozott vagy ötvösmunkát végzett. Míg előbbiekre jobbára gyerekek és tinédzserek voltak kíváncsiak, az érmék készítését középkorú férfiak is kipróbálták. Szintén az interaktivitás jegyében zajlott a Maros Művészegyüttes utánpótlását képviselő énekesek és táncosok fellépése. Fergeteges bemutatójuk után a fiatalok a gyerekeket és szüleiket is a színpadra invitálták egy hosszan tartó közös táncra. A csöppségek nagy élvezettel és odaadással, de főleg hatalmas hangerővel kapcsolódtak be a Kozsik színészcsalád által előadott Méhes György-bohózatba, a Krumpli és Pityóka című ötvenperces előadásba.
A bábjátékok kedvelőit a Művészeti Egyetem diákjai örvendeztették meg, a kisebbek foglalkoztatásáról pedig két-két óvónő és tanítónő gondoskodott. A pesti gyerekek egyebek között székely motívumokkal kirajzolt tányérokat festhettek, fakanál-bábot készíthettek, a vásárhelyi várat színezhették. A várról, a Cifra Palota programról és általában Marosvásárhely épületeiről meg kultúrájáról szólva a küldöttséget elkísérő alpolgármester, Csegzi Sándor a számos közös vonásra hívta fel a budapestiek figyelmét. „Nemcsak a nyelv, a népviselet, a művészet, hanem a szecessziós stílusú építkezés és ezen belül a cifra paloták kialakítása is összeköti az anyaország és Erdély számos nagyvárosát. Közös Kárpát-medencénkben ez a magyar kultúra egyik legértékesebb gyöngyszeme” – hangsúlyozta Csegzi.
A be- és kilépőket az előcsarnokban Kolumbán Kántor Zita képzőművész gimnazista tanítványainak kiállítása fogadta és búcsúztatta. Aki még nem járt az erdélyi városban, tegnap festmények segítségével ismerkedhetett Marosvásárhely jellegzetes épületeivel, cifra palotájával s közben megcsodálhatta a magyar és uniós jelképek mellett lobogó zászlóját is Székelyföld egykori fővárosának. „Örülök, hogy a tizenkilenc magyarországi megyeszékhely után egy erdélyi város is bemutatkozhatott a MŰPA közönségének. A nagy tömegből és a hallható visszhangból ítélve sokakat elbűvölt Marosvásárhely kultúrája és az ottaniak által kínált program” – nyugtázta elégtétellel Csonka András, a Művészetek Palotája igazgatóhelyettese.
Szucher Ervin, Budapest
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.