Élő történelem: a napfényműterem ma is működik

A felnagyított archívpozitívok által Székelyuvarhelyt, valamint akörnyékbeli települések lakóit,világát, szokásrendszerét, viseletétismerhetjük meg, nyomon követhetjük a társadalmi,politikai, gazdasági, vallási, kulturális,szokás- és viseletbeli változásokat. Amonarchiabeli fürdőző polgároktól a hatvanasévek pionírfelvonulásán át anapjainkban is divatos kórustalálkozókig sokmindent örökítenek meg ezek a képek.
Az előtérben azok a fotókláthatóak, amelyeket idős Kováts Istvántanulóként, a város első hivatásosfényképészével, Ferentzy Lukáccsalegyütt készített. Kováts István amestervizsga megszerzése után, az 1910-es évekelején a Ferentzy-féle műterem alapítótársalett, amint ezt a képeken olvasható Ferentzy–Kovátsfeliratok is bizonyítják. Később az idősödőés a fényképész szakmában egyrenagyobb hírnévre, elismertségre szert tevőKováts István az egész műtermet megvásárolta.
Egy külön terembenbetekintést nyerhetünk abba is, hogy hol és hogyankészültek ezek a korabeli fotográfiák.Feltűnik a 100 éves napfényműterem, valamint a mégkézi, levegőfújtatós, nagyméretűfényképezőgép.
Kováts István elsősorbanszolgálati szakfényképészkénttevékenykedett, ugyanakkor rengeteg riportkép találhatógyűjteményében: kiállításokról,sporteseményekről, termékbemutatókról.Nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem a várost övezőközelebbi, távolabbi falvakban, valamint a HaázRezsővel folytatott néprajzi gyűjtőutak során isrendszeresen fényképezett. Egy ilyen alkalommalkészítette az ifjú Bartók Bélárólazt az egész alakos műtermi fotográfiát,amelyen gyergyói népdalgyűjtő körútjaközben örökítette meg a zeneszerzőt.
A műterem vezetését anegyvenes évek elejétől ifjú KovátsIstván vette át, aki 3 évig a nagyszebeni EmilFischernél tanult, ott egészítette ki azédesapjától ellesett mesterségbelifortélyokat. Ifj. Kováts rövidesen igazimédiafényképésszé vált, őörökítette meg a város mindennapi ügyes-bajosdolgait, őt hívták a fontos, de a kevésbéjelentős események rögzítésére is.Az ő fotói képezik a tárlat törzsanyagát,rengetek tablóképet, családi éscsoportképet, esküvői fotót készített.Portrék sorozatát láthatjuk 1952-ből, amikor afényképésznek körülbelül másfélhét alatt kellett több falu lakosságáróligazolványképet készítenie aközigazgatási nyilvántartás számára.A hatvanas évektől már a Kováts családis a mechanikus gépekre vált, ezentúl acelluloid alapú filmeket kezdik használni. Ekkortólkapcsolódott be a műtermi munkába Kováts Árpád,aki ma is fenntartja a műtermet. Az utolsó teremben márnéhány digitális géppel készítettfelvétel mutatja be a mai Székelyudvarhely arcát.
A fotók nemcsak a képenszereplő emberekről, tájakról, eseményekrőltanúskodnak, hanem a készítőikről is. A többszáz felvétel igazolja a fényképészeklokálpatriotizmusát, és nagymértékbensegít Székelyudvarhely és környékemúltjának megismerésében. A Kovátsfényképészek meg tudták ragadni az adottkorra jellemző hangulatokat, látványokat, részleteket.A tárlat igazi kuriózum a külföldi ésmagyarországi látogatók számáraegyaránt.

Kovács Árpád, Vass Melánia