2007. április 05., 00:002007. április 05., 00:00
A felnagyított archívpozitívok által Székelyuvarhelyt, valamint akörnyékbeli települések lakóit,világát, szokásrendszerét, viseletétismerhetjük meg, nyomon követhetjük a társadalmi,politikai, gazdasági, vallási, kulturális,szokás- és viseletbeli változásokat. Amonarchiabeli fürdőző polgároktól a hatvanasévek pionírfelvonulásán át anapjainkban is divatos kórustalálkozókig sokmindent örökítenek meg ezek a képek.
Az előtérben azok a fotókláthatóak, amelyeket idős Kováts Istvántanulóként, a város első hivatásosfényképészével, Ferentzy Lukáccsalegyütt készített. Kováts István amestervizsga megszerzése után, az 1910-es évekelején a Ferentzy-féle műterem alapítótársalett, amint ezt a képeken olvasható Ferentzy–Kovátsfeliratok is bizonyítják. Később az idősödőés a fényképész szakmában egyrenagyobb hírnévre, elismertségre szert tevőKováts István az egész műtermet megvásárolta.
Egy külön terembenbetekintést nyerhetünk abba is, hogy hol és hogyankészültek ezek a korabeli fotográfiák.Feltűnik a 100 éves napfényműterem, valamint a mégkézi, levegőfújtatós, nagyméretűfényképezőgép.
Kováts István elsősorbanszolgálati szakfényképészkénttevékenykedett, ugyanakkor rengeteg riportkép találhatógyűjteményében: kiállításokról,sporteseményekről, termékbemutatókról.Nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem a várost övezőközelebbi, távolabbi falvakban, valamint a HaázRezsővel folytatott néprajzi gyűjtőutak során isrendszeresen fényképezett. Egy ilyen alkalommalkészítette az ifjú Bartók Bélárólazt az egész alakos műtermi fotográfiát,amelyen gyergyói népdalgyűjtő körútjaközben örökítette meg a zeneszerzőt.
A műterem vezetését anegyvenes évek elejétől ifjú KovátsIstván vette át, aki 3 évig a nagyszebeni EmilFischernél tanult, ott egészítette ki azédesapjától ellesett mesterségbelifortélyokat. Ifj. Kováts rövidesen igazimédiafényképésszé vált, őörökítette meg a város mindennapi ügyes-bajosdolgait, őt hívták a fontos, de a kevésbéjelentős események rögzítésére is.Az ő fotói képezik a tárlat törzsanyagát,rengetek tablóképet, családi éscsoportképet, esküvői fotót készített.Portrék sorozatát láthatjuk 1952-ből, amikor afényképésznek körülbelül másfélhét alatt kellett több falu lakosságáróligazolványképet készítenie aközigazgatási nyilvántartás számára.A hatvanas évektől már a Kováts családis a mechanikus gépekre vált, ezentúl acelluloid alapú filmeket kezdik használni. Ekkortólkapcsolódott be a műtermi munkába Kováts Árpád,aki ma is fenntartja a műtermet. Az utolsó teremben márnéhány digitális géppel készítettfelvétel mutatja be a mai Székelyudvarhely arcát.
A fotók nemcsak a képenszereplő emberekről, tájakról, eseményekrőltanúskodnak, hanem a készítőikről is. A többszáz felvétel igazolja a fényképészeklokálpatriotizmusát, és nagymértékbensegít Székelyudvarhely és környékemúltjának megismerésében. A Kovátsfényképészek meg tudták ragadni az adottkorra jellemző hangulatokat, látványokat, részleteket.A tárlat igazi kuriózum a külföldi ésmagyarországi látogatók számáraegyaránt.
Kovács Árpád, Vass Melánia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
Látogatottsági adatok