Fotó: MTI
2008. június 09., 00:002008. június 09., 00:00
Fiatalon, alig húszévesen házasodott, négy fia született. Kezdetben bányászként, majd traktorgyári és hajógyári munkásként dolgozott, 1958-ban lett az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1968 óta írásaiból élt.
Első elbeszélése 1954 márciusában az Irodalmi Újság hasábjain jelent meg Sokan voltunk címmel. Két év múlva Téli virágzás címmel jelent meg Sánta első novelláskötete. Pályája kezdetén erőteljes önéletrajzi ihletettség, személyes hangvétel, a népmesék, népballadák nyelvezete és lírai pátosza jellemzi írásait, visszatérő témája a szegénység, a munka és a család becsülete. Az 1956 utáni időszak írói és világnézeti válságának korszaka volt, ekkor a kegyetlen világ és az egyén kiszolgáltatottsága vált írásainak vezérmotívumává.
Írói munkássága ezer könyvoldal, kéttucatnyi elbeszélés, három regény. Az árulóból drámaváltozat is készült, Éjszaka címen először a Katona József Színház tűzte műsorára 1968-ban, majd később tévéfilm is készült belőle. Az ötödik pecsét és a Húsz óra című regényeiből 1976-ban Fábri Zoltán filmet rendezett, és a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert velük. Az 1970-es évektől csak ritkán szólalt meg: néhány interjú, írói vallomás és rövid publicisztikai írása jelent meg. Vasy Géza 1975-ben monográfiát írt Sánta Ferencről, elmondása szerint az író soha nem adott magyarázatot arra, hogy miért hallgatott el.
Sánta Ferenc munkásságát elismerés övezte: 1956-ban és 1964-ben József Attila-díjjal, 1970-ben Monte Carlóban Aranynimfa-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok