Fotó: MTI
2008. június 09., 00:002008. június 09., 00:00
Fiatalon, alig húszévesen házasodott, négy fia született. Kezdetben bányászként, majd traktorgyári és hajógyári munkásként dolgozott, 1958-ban lett az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1968 óta írásaiból élt.
Első elbeszélése 1954 márciusában az Irodalmi Újság hasábjain jelent meg Sokan voltunk címmel. Két év múlva Téli virágzás címmel jelent meg Sánta első novelláskötete. Pályája kezdetén erőteljes önéletrajzi ihletettség, személyes hangvétel, a népmesék, népballadák nyelvezete és lírai pátosza jellemzi írásait, visszatérő témája a szegénység, a munka és a család becsülete. Az 1956 utáni időszak írói és világnézeti válságának korszaka volt, ekkor a kegyetlen világ és az egyén kiszolgáltatottsága vált írásainak vezérmotívumává.
Írói munkássága ezer könyvoldal, kéttucatnyi elbeszélés, három regény. Az árulóból drámaváltozat is készült, Éjszaka címen először a Katona József Színház tűzte műsorára 1968-ban, majd később tévéfilm is készült belőle. Az ötödik pecsét és a Húsz óra című regényeiből 1976-ban Fábri Zoltán filmet rendezett, és a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert velük. Az 1970-es évektől csak ritkán szólalt meg: néhány interjú, írói vallomás és rövid publicisztikai írása jelent meg. Vasy Géza 1975-ben monográfiát írt Sánta Ferencről, elmondása szerint az író soha nem adott magyarázatot arra, hogy miért hallgatott el.
Sánta Ferenc munkásságát elismerés övezte: 1956-ban és 1964-ben József Attila-díjjal, 1970-ben Monte Carlóban Aranynimfa-díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok