Fotó: Krónika
2008. május 13., 00:002008. május 13., 00:00
Filmre vette, amint tüntetők kalapáccsal a ledöntött Sztálin-szobornak rontanak, és azt is, hogy forradalmárok zsebkéssel kivágják a magyar zászló közepéből a kommunista párt címerét. A titkosrendőrség fegyvertüze elől menekülő felkelőket és a szovjet harckocsikra Molotov-koktélokat hajító szabadságharcosokat is lefilmezte, akárcsak a forradalom november 4-i leverését.
A Joseph Mikó rögzítette képek bekerültek a CBS televízió híres, A 20. század című dokumentumfilmjébe, az értékes anyagot később a History Channel is bemutatta. Az ő munkája látható A szabadság vihara (Freedom’s Fury) című amerikai dokumentumfilmben, az ismert kanadai alkotók, Colin Gray rendező és Megan Raney Aarons operatőr munkájában. Ugyancsak Mikó felvételeit használta fel A lyukas zászló (Torn from the Flag) című ’56-os dokumentumfilmjében Kovács Klaudia rendező is, aki szerint az operatőr saját életét kockáztatva filmezett 1956-ban. A színművészeti akadémiát végzett operatőr mindig magánál hordta 35 milliméteres kameráját. 1956. október 23-án éppen egy forgatásról utazott haza, amikor meglátta a menetelő egyetemisták tömegét. Azonnal filmezni kezdett, sok drámai felvételt készített, némelyeket háztetőkről – írja a Times napilap. A filmet apósán keresztül részletekben juttatta el az amerikai nagykövetségre. Az éjszaka leple alatt hagyta el feleségével és 8 éves fiával az országot, tudva, hogy ha a szovjetek elkapják, börtön és valószínűleg kivégzőosztag vár rá. Már Bécsben volt, amikor tudomására jutott, hogy a szovjetek megtalálták és elkobozták filmjének egy másolatát, amelyet a filmstúdió széfjében őrzött; a felvételeket a forradalmárok azonosítására használták fel. Joseph Mikó évtizedekig garázsában őrizte a 177 percnyi felvételt, amelyet aztán 1993-ban a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak adományozott.
Joseph Mikó ’56-os operatőri munkáját a rendszerváltás után több magyar állami kitüntetéssel ismerték el. n MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok