Fotó: Krónika
2008. május 13., 00:002008. május 13., 00:00
Filmre vette, amint tüntetők kalapáccsal a ledöntött Sztálin-szobornak rontanak, és azt is, hogy forradalmárok zsebkéssel kivágják a magyar zászló közepéből a kommunista párt címerét. A titkosrendőrség fegyvertüze elől menekülő felkelőket és a szovjet harckocsikra Molotov-koktélokat hajító szabadságharcosokat is lefilmezte, akárcsak a forradalom november 4-i leverését.
A Joseph Mikó rögzítette képek bekerültek a CBS televízió híres, A 20. század című dokumentumfilmjébe, az értékes anyagot később a History Channel is bemutatta. Az ő munkája látható A szabadság vihara (Freedom’s Fury) című amerikai dokumentumfilmben, az ismert kanadai alkotók, Colin Gray rendező és Megan Raney Aarons operatőr munkájában. Ugyancsak Mikó felvételeit használta fel A lyukas zászló (Torn from the Flag) című ’56-os dokumentumfilmjében Kovács Klaudia rendező is, aki szerint az operatőr saját életét kockáztatva filmezett 1956-ban. A színművészeti akadémiát végzett operatőr mindig magánál hordta 35 milliméteres kameráját. 1956. október 23-án éppen egy forgatásról utazott haza, amikor meglátta a menetelő egyetemisták tömegét. Azonnal filmezni kezdett, sok drámai felvételt készített, némelyeket háztetőkről – írja a Times napilap. A filmet apósán keresztül részletekben juttatta el az amerikai nagykövetségre. Az éjszaka leple alatt hagyta el feleségével és 8 éves fiával az országot, tudva, hogy ha a szovjetek elkapják, börtön és valószínűleg kivégzőosztag vár rá. Már Bécsben volt, amikor tudomására jutott, hogy a szovjetek megtalálták és elkobozták filmjének egy másolatát, amelyet a filmstúdió széfjében őrzött; a felvételeket a forradalmárok azonosítására használták fel. Joseph Mikó évtizedekig garázsában őrizte a 177 percnyi felvételt, amelyet aztán 1993-ban a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak adományozott.
Joseph Mikó ’56-os operatőri munkáját a rendszerváltás után több magyar állami kitüntetéssel ismerték el. n MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok