
Fotó: Krónika
2008. május 13., 00:002008. május 13., 00:00
Filmre vette, amint tüntetők kalapáccsal a ledöntött Sztálin-szobornak rontanak, és azt is, hogy forradalmárok zsebkéssel kivágják a magyar zászló közepéből a kommunista párt címerét. A titkosrendőrség fegyvertüze elől menekülő felkelőket és a szovjet harckocsikra Molotov-koktélokat hajító szabadságharcosokat is lefilmezte, akárcsak a forradalom november 4-i leverését.
A Joseph Mikó rögzítette képek bekerültek a CBS televízió híres, A 20. század című dokumentumfilmjébe, az értékes anyagot később a History Channel is bemutatta. Az ő munkája látható A szabadság vihara (Freedom’s Fury) című amerikai dokumentumfilmben, az ismert kanadai alkotók, Colin Gray rendező és Megan Raney Aarons operatőr munkájában. Ugyancsak Mikó felvételeit használta fel A lyukas zászló (Torn from the Flag) című ’56-os dokumentumfilmjében Kovács Klaudia rendező is, aki szerint az operatőr saját életét kockáztatva filmezett 1956-ban. A színművészeti akadémiát végzett operatőr mindig magánál hordta 35 milliméteres kameráját. 1956. október 23-án éppen egy forgatásról utazott haza, amikor meglátta a menetelő egyetemisták tömegét. Azonnal filmezni kezdett, sok drámai felvételt készített, némelyeket háztetőkről – írja a Times napilap. A filmet apósán keresztül részletekben juttatta el az amerikai nagykövetségre. Az éjszaka leple alatt hagyta el feleségével és 8 éves fiával az országot, tudva, hogy ha a szovjetek elkapják, börtön és valószínűleg kivégzőosztag vár rá. Már Bécsben volt, amikor tudomására jutott, hogy a szovjetek megtalálták és elkobozták filmjének egy másolatát, amelyet a filmstúdió széfjében őrzött; a felvételeket a forradalmárok azonosítására használták fel. Joseph Mikó évtizedekig garázsában őrizte a 177 percnyi felvételt, amelyet aztán 1993-ban a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak adományozott.
Joseph Mikó ’56-os operatőri munkáját a rendszerváltás után több magyar állami kitüntetéssel ismerték el. n MTI
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.