Fotó: MTI
2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A katolikus hitre áttért Fejtõ Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét elsõk közt ismerte fel. 1932-ben egy évre börtönbe került, tanulmányait meg kellett szakítania. A kommunista mozgalommal hamarosan szakított, a marxizmus liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont – ha kritikusan is – egész életében hûséges maradt, konzervatív liberális szocialistának vallva magát.
József Attilával közösen megalapította a Szép Szó címû folyóiratot, amelynek 1938-ig szerkesztõje volt, amíg egy cikke miatt osztályellenes izgatás vádjával pert nem indítottak ellene. A letartóztatás elõl Párizsba menekült, ahol élete végéig maradt.
A második világháborúban részt vett a francia ellenállásban, Magyarországon maradt családját megölték. A háború után a nagyköveti tisztséget betöltõ Károlyi Mihály bizalmasaként dolgozott, Rajk László letartóztatása után tisztségérõl tiltakozásul lemondott, Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1956-ban, a forradalom leverése után döntõ szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekrõl. 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. A kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekrõl írott mûvei a tényekre építve bírálták a „tábor” ideológiáját és politikai gyakorlatát.
Fejtõ Ferenc 1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére tért elõször vissza Magyarországra 42 év után. Munkásságát számos díjjal ismerték el: a francia Becsületrend lovagja lett, megkapta a francia Nemzetgyûlés irodalmi díját, Pulitzer-emlékdíjjal, majd Európa-díjjal tüntették ki. 2003-ban Széchenyi-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok