Életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó időszakának kutatója – tudatta honlapján az MTA.
2016. július 26., 19:092016. július 26., 19:09
Szegedy-Maszák Mihály 1943. június 23-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol–magyar szakán 1966-ban szerzett tanári diplomát, majd posztgraduális tanulmányokat végzett a Cambridge-i Egyetemen. Diplomájának megszerzése után 1981-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként, majd az ELTE művelődéstörténeti tanszékének docense, 1990-től egyetemi tanára, 1992–94-ben a 19. századi irodalom tanszékvezetője, 1994-től a BTK összehasonlító irodalomtudományi tanszékének vezető egyetemi tanára lett.
Kutatási területe a regényelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó története volt. Magyarországi katedrája mellett számos külföldi egyetemen is tanított vendégprofesszorként. 1978-ban az irodalomtudományok kandidátusa lett, akadémiai doktori értekezését 1989-ben védte meg. Az MTA levelező tagjává 1993-ban, rendes taggá 1998-ban választották.
Számos tanulmányutat tett Párizsban és az Egyesült Államokban, Angliában. 1984-ben, 1987-ben, majd 1988–90-ben a bloomingtoni Indiana Egyetem vendégtanára, majd tanszékvezető professzora volt. 1985-től a Hungarian Studies, 1992-től a Protestáns Szemle főszerkesztője. 1995-től az Európai Akadémia tagja. Középiskolai irodalmi tankönyvek szerzője.
Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: 1994-ben elnyerte az Év Könyve jutalmat, 2008-ban a Nemes Nagy Ágnes-esszédíjat. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, majd 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar irodalomtudomány korszerű arculatát is befolyásoló, nemzetközileg elismert tudományos tevékenységéért, Kemény Zsigmondról, Márai Sándorról, Ottlik Gézáról írt monográfiáiért.
„Munkásságával fordulatot idézett elő az irodalomtudományban” – szólt pályatársáról az MTI megkeresésére Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész. Szegedy-Maszák Mihály kiemelkedő irodalomtudományi teljesítményét olyan elképesztő művészeti tájékozottság támogatta, amely a zenétől a képzőművészeten át minden fontosabb művészeti ágban páratlan volt – tette hozzá. „A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján igazodási, tájékozódási pont volt számunkra, olyasvalaki abban a sivár környezetben, aki európai módon gondolkodott” – emlékezett az egykori pályatársra Kulcsár Szabó Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!