
Fotó: Kovács Attila/MTI
Nyolcvanhét éves korában elhunyt Telegdy Gyula Széchenyi-díjas orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Szeged díszpolgára – tájékoztatta az önkormányzat szerdán a távirati irodát.
2023. január 04., 20:452023. január 04., 20:45
2023. január 04., 20:462023. január 04., 20:46
A szegedi önkormányzat saját halottjának tekinti Telegdy Gyulát, és a családdal egyeztetve intézkedik temetéséről – áll a közleményben. A Batthyány-Strattmann László-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével is kitüntetett tudós az MTA honlapja szerint szerdán hunyt el. Telegdy Gyula 1935. június 5-én Nagyszebenben született. 1959-ben szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
1975-ben hívták át a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetébe, ahol igazgatói megbízást és tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott. 1985-ben az egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjává választották, amely tisztséget 1990-ig viselte. Hivatali ideje alatt vezették be Szegeden az angol nyelvű oktatást, amelynek keretében külföldi hallgatók is tanulhattak a karon.
1990 és 1991 között az egyetem tanári testületének elnökeként, majd 1997 és 2000 között az egyetem általános és oktatási rektorhelyetteseként is dolgozott. 2000-ig viselte intézetigazgatói és tanszékvezetői tisztségét. 2005-ben emeritus professzorként folytatta a kutatást és oktatást. Az egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös Neurohumorális Kutatócsoportjának vezetőjévé is kinevezték. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.
1966-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Közben 1991 és 1999, valamint 2002 és 2008 között a Szegedi Akadémiai Bizottság, 1991 és 1996 között pedig az MTA Endokrinológiai és Anyagcserekutatási Bizottsága elnöki posztját is betöltötte.
Kutatási területe a neuroendokrinológia, ezen belül a reprodukciós endokrinológia, a neurohormonok, neuropeptidek idegrendszeri és endokrin hatásainak vizsgálata volt. Több mint ötszáz idegen nyelvű, harmincöt magyar nyelvű tudományos közlemény szerzője, illetve szerkesztője volt. Két monográfiája jelent meg.
Munkásságát számos díjjal ismerték el. A Széchenyi-díjat 1998-ban kapta meg a központi idegrendszer neurohormonjainak, különösen a neuropeptid-kutatás terén elért, nemzetközileg nagy elismerést kiváltó tevékenységéért. A Batthyány-Strattmann László-díjat 2002-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 2004-ben vehette át. Szeged városa 2006-ban választotta díszpolgárának.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!