Szabó József Ódzsa
Fotó: Varad.ro
Életének 91. éves korában elhunyt a Szigligeti Társulat örökös tagja, a nagyváradi színjátszás Életműdíjjal kitüntetett emblematikus rendezőegyénisége, Szabó József, becenevén Ódzsa színházi rendező, dramaturg, színházi szakíró – adta hírül szombaton a Körös-parti teátrum.
2019. február 16., 17:392019. február 16., 17:39
2019. február 16., 17:502019. február 16., 17:50
Az 1928. június 19-én Székelyhídon született Szabó József középiskoláit Nagyváradon a Szent László Gimnáziumban, illetve a Magyar Fiúlíceumban végezte (1948). 1953-ban végzett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, majd egy évig a moszkvai Színművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait. Hazatérve a nagybányai, illetve a szatmári színházban, majd 1957. augusztusától több mint egy évtizeden át a kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett.
1985-ben áttelepült Magyarországra, és nyugdíjazásáig előbb a győri Kisfaludy, később a veszprémi Petőfi Színházban dolgozott. Rendezői programjának egyik fő eleme a klasszikus és kortárs magyar drámairodalom kiemelkedő alkotásainak formailag változatos színpadra állítása. Legfontosabb volt számára a szerepek pontos, lélektani kimunkálása.
Az erdélyi színházi rendező, dramaturg, író az írországi Sligóban hunyt el február 15-én, pénteken. Pataki András, a szervezet alelnöke közölte: a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) mély fájdalommal búcsúzik a kiváló szakembertől. A nagyváradi színház szerint Szabó József Ódzsa temetésének időpontjáról és körülményeiről a későbbiekben nyújtanak tájékoztatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!