Meghalt 79 éves korában Radu Gabrea filmrendező, a román filmművészet egyik meghatározó alakja.
2017. február 10., 15:492017. február 10., 15:49
A csütörtök este elhunyt művészt a bukaresti Nottara Színházban ravatalozzák fel szombaton. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz a bukaresti Bellu temetőben. Részvétét fejezte ki Ionuț Vulpescu kulturális miniszter, aki úgy vélte, Radu Gabrea halála nagy veszteséget jelent a román filmművészet számára.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Radu Gabrea kiváló ember és művész volt, aki szerette az embereket, a fiatalokat, és különleges nagylelkűség jellemezte. „Filmjei révén sikerült megérteni azt a sajátos világot, amelyet a román kommunista hatalom el akart rejteni az ország lakossága elől” – idézte az Agerpres hírügynökség az RMDSZ elnökét.
Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben. A fővárosi építészeti egyetemen tanult 1960-ig, majd 1968-ban a Színház- és Filmművészeti Intézetben végzett. Másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, Homokhegyeken túl című filmjét Nicolae Ceaușescu volt román kommunista diktátor betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába, 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Radu Gabrea több filmjét láthatta a magyarországi közönség is, így a magyar–román koprodukcióban készült Gruber utazását, A lefejezett kakast, valamint két dokumentumfilmet, a Goldfaden örökségét és az Eladó zsidókat. 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner evangélikus lelkész azonos című regénye.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
szóljon hozzá!