Gábos Zoltán professzor
Életének 94. évében, április 9-én elhunyt Gábos Zoltán elméleti fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a hajdani Bolyai Egyetem és a jelenlegi Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora, majd professor emeritusa. Alábbiakban egykori tanítványa és kollégája, Néda Zoltán professzor emlékezik rá.
2018. április 11., 11:422018. április 11., 11:42
2018. április 11., 14:092018. április 11., 14:09
Erdélyben talán nincs is olyan román vagy magyar fizikus, aki „Gábos tanár urat” ne ismerné. Professzoraink professzora volt, és ha az erdélyi fizikáról van szó, a tanár úr neve, akaratlanul is, már az első mondatokban felmerül.
1924. október 24-én született Bánffyhunyadon. Doktori fokozatot 1949-ben szerzett A mechanika formális elveiről című munkájával. 1948 és 1990 között 41 éven keresztül formálta és határozta meg a Kolozsváron tanuló fizikus és kémikus hallgatók élményeit és tanárideálját. 1990-től a BBTE professor emeritusaként egészen a legutóbbi időkig végezte fizikusi kutatómunkáját.
Utolsó dolgozatát 91 évesen jelentette meg a Studia Universitatis Babeș-Bolyai, Mathematica olyóiratban a Bolyai-Lobachevski síkokon lévő geodedikus vonalakról. Pályafutásának egyik meghatározó személyisége volt Fényes Imre professzor, aki a doktori dolgozatát vezette és megalapozta a termodinamika iránti állandó érdeklődését. Életútjában meghatározó szerepet töltött be Teofil Vescan professzor is. Ez utóbbi közbenjárására az Il Nuovo Cimentoban közölt írására Gábos Zoltánra olyan kiváló fizikusok is felfigyeltek, mint Nathan Rosen és Asher Peres. Több könyve is megjelent, amelyek alapjai a jelenlegi magyar nyelvű fizikaoktatásnak. Ilyen az 1982-ben megjelent Az elméleti fizika alapjai vagy az 1996-ban megjelent Termodinamika. Ezekben a témákban román nyelven is közölt alapmunkákat 1959 és 1981 között.
Az 1990 előtti Romániában tevékenykedő tudományos kutatókról beszélve nem lehet nem megemlíteni azokat a viszonyokat, amelyekben tevékenykedtek, és amelyek nyilván befolyásolták szakmai munkásságukat. Az ország határain kívülről érkező információ, így a tudományos eredményeknek az elszigetelése és a külföldi publikálásnak a kommunista párt által szükséges jóváhagyása miatt Gábos tanár úr nemzetközi tudományos karrierje is rengeteget veszített. Csak utólag értesült például arról, hogy a NASA 1960-tól a forgó központi test sodró és pörgető hatásának kísérleti igazolására vállalkozott. Ennek a kísérletnek a célja az volt, hogy az általános relativitáselmélet helyességét újabb kísérleti eredményekkel igazolják. A plusz relativisztikus forgási effektust 2011-ben sikerrel bebizonyították L.I. Schiff 1960-as publikációja alapján, mely a Physical Review Lettersben jelent meg.
Ezek azonban egy egyetemi szintű romániai szaklapban jelentek meg román nyelven, így nem juthattak a tudomány nemzetközi színterébe. 1990-ben megnyílt a világ a romániai tudományosság számára is. Ez után következtek a magyarországi és nemzetközi elismerések Gábos Zoltán számára. 1991-től tiszteleti tagja az Eötvös Lóránd Fizikai Társulatnak; 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották; 2005-ben Arany János-életműdíjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia; 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét; 2011-ben pedig Simonyi Károly-díjat vehetett át.
A professzor úr életének és szakmai munkásságának találó összefoglalása az, amit ő maga a legnagyobb tudományos eredményének tart: számos olyan tanítványát indította el tudományos pályáján, akik ma hazai és külföldi egyetemek elismert kutatói és fizikatanárai. Odaadással, szenvedéllyel és mérhetetlen szaktudással tartotta óráit. Csendben, szerényen végezte kutatásait, és eredményeivel soha nem kérkedett. Nem a közölt publikációk számával, vagy szcientometriai mutatókkal mérte a tudományos teljesítményt, hanem az érdeklődő szemek csillogása és a gondolatok mélysége volt számára az irányadó. Meggyőződése volt, hogy a tanár az írott tudomány holt anyagát teszi élővé; olvasni tanít és felfedi tudományának rejtett szépségeit. A kommunizmus nehéz éveiben tanúsított emberi integritásával nagy hatással volt tanítványaira és kollégáira egyaránt.
Sokan tekintünk rá példaképként. Egyaránt tisztelték a román és magyar kollegák, és a tanítványának lenni erős ajánlás volt a romániai egyetemeken. A BBTE magyar tagozata csak Gábos bácsiként ismerte a kedves öreg professzort, akinek csodálatos előadásait mindenki örömmel hallgatta. A román kollégák „a nagy szelíd” néven emlegették, azokra az időkre emlékezve, amikor a fizika kar dékánja volt. Emlékét azzal őrizzük, hogy továbbadjuk azt, amit tőle tanultunk. Végtelen emberségének és mérhetetlen tudásának csak így állíthatunk méltó emléket.
Néda Zoltán
A szerző a kolozsvári BBTE tanára, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!