
„Türei” Lengyel László (1957 –2023) az 1980-as évektől kezdve gyűjtötte a népdalkincset, igyekezett feltárni Erdély néprajzi térképének fehér foltjait
Fotó: Folkrádió.hu
Elhunyt „Türei” Lengyel László énekes, népzenegyűjtő – közölte az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, amely saját halottjának tekinti a Martin György-díjas kolozsvári népdalkincs-gyűjtőt.
2023. március 30., 10:402023. március 30., 10:40
2023. március 30., 10:462023. március 30., 10:46
„Türei” Lengyel László 1957. szeptember 17-én született a Kolozs megyei Bogártelkén, Kolozsváron szakiskolai, lakatos-hegesztő végzettséget szerzett. Amint a folkradio.-hun megjelent, 2022. augusztusában írt önéletrajzában olvasható,
„ A népi kultúra nem volt idegen számomra, benne éltem, szerettem is, így Zoli bácsi ösztönzésére elkezdtem gyűjteni eleinte Türében, majd – miután szert tettem egy felvevő készülékre – Magyarlónán, Bodonkúton, Mérában, Vistában.Az énekismeretem gyarapodásával a nyolcvanas évek során a táncházakban már tanítottam is az éneket” – olvasható az életrajzban.
A népdal és népzene gyűjtése mellett a mozgalmi élet szervezésében is részt vállalt, a táncház 1983-as betiltását követően úgynevezett szamizdat táncházakat szervezett magánházaknál. A rendszerváltás után szerepet vállalt 1990-ben a Kolozsváron újrainduló táncházban, majd az első kalotaszentkirályi tánctábor szervezésében is. „Felismerve annak fontosságát, hogy az autentikus népzenét, népdalt és néptáncot hiteles forrásból kell megismerni, adatközlő zenészek, énekesek és táncosok fellépését szorgalmaztam, szerveztem magyarországi fesztiválokon, táncházakban, rendezvényeken” – vallotta a népzenegyűjtő.
1991-ben népdalénekesként megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. „Bár útjaim során Erdély majd minden tájegységét megismertem, szűkebb pátriám, Kalotaszeg zenei anyagát ismerve a legjobban, CD-kiadványokon is e tájegység dalait énekelem: Kalotaszegi mulató énekek, Örök Kalotaszeg, Türei élő kalotaszegi népzene. 2014-ben az EMKE díjával jutalmazták az erdélyi táncházmozgalomban nyújtott tevékenységemet és a kalotaszegi népdalkincs megőrzéséért végzett munkámat” – olvasható az önéletrajzban.
2021 februárjától az Erdélyi Hagyományok Háza munkatársaként dolgozott. 2022 augusztusában megkapta a Martin György-díjat, a Martin György néprajzkutatóról elnevezett kitüntetést kiemelkedő népművészeti munkásság elismeréseként adományozza a magyar állam.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!